Az érettségi vagy az alapszakos diploma megszerzése után külföldön tanulnátok tovább? Az eduline új cikksorozatával megismerhetitek az osztrák, a német, a brit, az amerikai és több más ország felvételi-felsőoktatási rendszerét. Második rész: Németország.
Németország tartományai közül már csak Alsó-Szászországban van tandíj - ott is maximum 500 euró (150 ezer forint) szemeszterenként -, miután ettől a tanévtől a bajor állami egyetemeken és főiskolákon is eltörölték az önköltséges képzést. Mindenhol fizetni kell viszont tanulmányi hozzájárulást: ez félévente átlagosan 200 eurót (60 ezer forintot) jelent - az összeg általában fedezi a könyvtárhasználatot, a vizsgadíjakat és a menzát, emellett kaptok egy féléves közlekedési bérletet is.
A megélhetésre és a szállásra havi 600-700 eurót (180-210 ezer forint) érdemes számolni, de ha kollégiumban laktok, ennél olcsóbban is kijöhettek.
A képzési rendszer a magyarhoz hasonló: a legtöbb szak a bolognai rendszer szerint alap- és mesterképzésre oszlik - az itthoni maior-minor szisztémához hasonlóan az alapszakokon specializálódhattok egy tárgyra (Monobachelor), vagy kombinálhatjátok ezeket (Kombinationsbachelor/2-Fach-Bachelor). Osztatlan a képzés a jogi, orvosi és művészeti szakokon. A felsőoktatási intézmények összefoglaló neve a Hochschule: az egyetem Universität, a főiskola Fachhochschule.
Hogyan kell felvételizni?
Az engAme tájékoztatása szerint Németországban nincs egységes felvételi rendszer: van olyan intézmény, ahova közvetlenül, és van, ahova az uni-assist.de honlapon keresztül kell jelentkezni. Van, ahol csak az online jelentkezési lapot kell kinyomtatni és a szükséges fénymásolatokkal együtt postára adni, de van olyan egyetem is, ahol motivációs levelet és önéletrajzot is kérnek, vagy felvételi vizsgát is tartanak. Általában júliusig, illetve januárig kell jelentkezni.
Az orvosi egyetemekre egy külön felületeten, a hochschulstart.de honlapon kell jelentkezni: ha szeptemberben szeretnétek elkezdeni a képzést, a kötelező TMS vizsgára - amely a kognitív képességeket, valamint a természettudományos ismereteket méri - januárban kell regisztrálni.
| Ezek Németország legjobb egyetemei |
A Quacquarelli Symonds 2013/14-es világrangsorának top 200-as listájára 13 német felsőoktatási intézmény került fel. A legelőkelőbb helyen a Heidelbergi Egyetem (teljes nevén Ruprecht-Karls-Universität Heidelberg) végzett: az 1386-ban alapított intézmény az 50. lett. A müncheni Technische Universität az 53., a szintén müncheni Ludwig-Maximilians-Universität pedig a 65. lett. A Freiburgi Egyetem a 102., a berlini Freie Universität a 109., a Karlsruhe Institute of Technology (KIT) a 116., a Humboldt pedig a 126. helyet szerezte meg. A göttingeni Georg-August-Universität a 128., a tübingeni Eberhard Karls Universität a 134., az aacheni Rheinisch-Westfälische Technische Hochschule a 147., a bonni Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität a 163., a Technische Universität Berlin a 183., a Hamburgi Egyetem pedig a 186. lett. |
A felvételi feltétele a C1-C2-es szintű nyelvvizsga: minden egyetemen és főiskolán elfogadják a TestDaF (Test Deutsch als Fremdsprache) nyelvvizsgát, amelyet Budapesten a Goethe Intézetben tehettek le. A Goethe vizsgái közül mindenhol elfogadják a C2-es szintű Grosses Deutsches Sprachdiplom (GDS) bizonyítványt is.
Van olyan intézmény, amely saját vizsgát (DSH - Deutsche Sprachprüfung für den Hochschulzugang) írat azokkal a diákokkal, akiknek nincs nyelvvizsga-bizonyítványuk, de egyébként megfelelnek a felvételi követelményeknek: ennek az a hátránya, hogy a felvételi döntésig nem lehet tudni, melyik egyetemen kell majd a vizsgát megírni - nehézségi szintjük eltérő lehet. Van egy DSD 2 (Deutsches Sprachdiplom der Kultusministerkonferenz - Stufe II) nevű vizsga is: ezt néhány középiskolában lehet letenni.
Az angol nyelvű képzéseken nem minden esetben feltétel a német nyelvtudás: Németországban már 733 ilyen mesterképzés közül választhattok. A részleteket itt találjátok.
A német felsőoktatási intézmények általában elfogadják a magyar érettségit. Az egyetemek nagy része két emelt szintű érettségit kér a szakterületnek megfelelő tárgyakból. Hogyan tanulhattok Ausztriában? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
