Továbbra is elégedetlen a hallgatói szerződésekről szóló magyar jogszabályokkal az Európai Bizottság, a testület azt...
Továbbra is elégedetlen a hallgatói szerződésekről szóló magyar jogszabályokkal az Európai Bizottság, a testület azt tervezi, hogy az eddig informális levélváltást követően úgynevezett pilot eljárás keretében folytatja az egyeztetést a magyar kormánnyal a felsőoktatási törvényről – írja a Bruxinfo.
Az eljárást elindító levelet a napokban küldi el Brüsszel a kabinetnek, ebben állítólag megismétli a korábbi aggályokat: a bizottság szerint a rendelkezések sértik a munkaerő szabad áramlásának uniós alapelvét.
Szeptembertől az állami ösztöndíjas hallgatóknak szerződést kell kötniük az állammal, amelyben vállalniuk kell, hogy diplomájuk megszerzése után Magyarországon töltik el a képzési időtartam kétszeresének megfelelő időt a végzést követő húsz évben – egy orvostanhallgatónak például tizenkét évet kell „ledolgoznia” itthon, ellenkező esetben vissza kell fizetnie képzései költségeit az államnak. Tizenhét húsba vágó kérdés a hallgatói szerződésről - a legfontosabb tudnivalókat tartalmazó cikkünket itt olvashatjátok el.
Az Európai Bizottság az év elején kezdte vizsgálni az új finanszírozási rendszert, a törvény ugyanis egy másik szempontból is problémás lehet. Andrulla Vasziliu oktatási biztos szóvivője korábban a BruxInfónak elmondta, a bizottság attól tart, hogy „az oktatási rendszerben bekövetkezett változások káros hatással lehetnek a diplomások arányának növelését kitűző uniós cél teljesülésére”. Dennis Abbott ezt azzal magyarázta, hogy a burkolt tandíj eltántoríthatja a diákokat attól, hogy továbbtanuljanak.
Uniós források jelezték, az Európai Bizottságnak valójában három aggálya volt korábban a rendelkezéssel kapcsolatban. Egyrészt az, hogy a kormány a jogszabállyal korlátozná a hallgatókat a teljesen szabad munkahely-választásban; másrészt az, hogy a külföldi állampolgárok nem vehetnének részt államilag finanszírozott képzésben; harmadrészt pedig az, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező diákok nem kaphatnának ösztöndíjat.
Az EU Pilot eljárás 2008 áprilisa óta létezik. Lényege, hogy az Európai Bizottság egy jogszabály kezdeti szakaszában, még a kötelezettségszegési eljárás megindítása előtt próbálja meg eloszlatni a kételyeket az uniós jogi megfelelés kapcsán, illetve próbáljon rábírni egy tagállamot a módosításra. Ha a levélre nem érkezik megnyugtató válasz, a testület kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen az ügyben.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
