Továbbra is elégedetlen a hallgatói szerződésekről szóló magyar jogszabályokkal az Európai Bizottság, a testület azt...
Továbbra is elégedetlen a hallgatói szerződésekről szóló magyar jogszabályokkal az Európai Bizottság, a testület azt tervezi, hogy az eddig informális levélváltást követően úgynevezett pilot eljárás keretében folytatja az egyeztetést a magyar kormánnyal a felsőoktatási törvényről – írja a Bruxinfo.
Az eljárást elindító levelet a napokban küldi el Brüsszel a kabinetnek, ebben állítólag megismétli a korábbi aggályokat: a bizottság szerint a rendelkezések sértik a munkaerő szabad áramlásának uniós alapelvét.
Szeptembertől az állami ösztöndíjas hallgatóknak szerződést kell kötniük az állammal, amelyben vállalniuk kell, hogy diplomájuk megszerzése után Magyarországon töltik el a képzési időtartam kétszeresének megfelelő időt a végzést követő húsz évben – egy orvostanhallgatónak például tizenkét évet kell „ledolgoznia” itthon, ellenkező esetben vissza kell fizetnie képzései költségeit az államnak. Tizenhét húsba vágó kérdés a hallgatói szerződésről - a legfontosabb tudnivalókat tartalmazó cikkünket itt olvashatjátok el.
Az Európai Bizottság az év elején kezdte vizsgálni az új finanszírozási rendszert, a törvény ugyanis egy másik szempontból is problémás lehet. Andrulla Vasziliu oktatási biztos szóvivője korábban a BruxInfónak elmondta, a bizottság attól tart, hogy „az oktatási rendszerben bekövetkezett változások káros hatással lehetnek a diplomások arányának növelését kitűző uniós cél teljesülésére”. Dennis Abbott ezt azzal magyarázta, hogy a burkolt tandíj eltántoríthatja a diákokat attól, hogy továbbtanuljanak.
Uniós források jelezték, az Európai Bizottságnak valójában három aggálya volt korábban a rendelkezéssel kapcsolatban. Egyrészt az, hogy a kormány a jogszabállyal korlátozná a hallgatókat a teljesen szabad munkahely-választásban; másrészt az, hogy a külföldi állampolgárok nem vehetnének részt államilag finanszírozott képzésben; harmadrészt pedig az, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező diákok nem kaphatnának ösztöndíjat.
Az EU Pilot eljárás 2008 áprilisa óta létezik. Lényege, hogy az Európai Bizottság egy jogszabály kezdeti szakaszában, még a kötelezettségszegési eljárás megindítása előtt próbálja meg eloszlatni a kételyeket az uniós jogi megfelelés kapcsán, illetve próbáljon rábírni egy tagállamot a módosításra. Ha a levélre nem érkezik megnyugtató válasz, a testület kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen az ügyben.
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
