A hallott szöveg értése volt az idei németvizsga legnehezebb része, de az előző évek feladatsoraiból jól fel lehetett készülni. Megkérdeztük az érettségiző diákok véleményét a középszintű érettségiről.
Az olvasott szöveg értése feladatsor nem hivatalos megoldását itt találjátok.
A nyelvhelyességi vizsgarész nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.
A harmadik, hallott szöveg értése feladatsort itt találjátok.
A középszintű íráskészséget mérő feladatokért kattintsatok ide.
A németérettségi négy elkülönülő részből áll, a középszinten érettségizők először a 60 perces szövegértési feladatsort kapták meg, ehhez egy híres német reggae énekesről, a margherita pizza történetéről, egy berlini gyerekekből és fiatalokból álló cirkuszról, valamint egy osztrák fiatalról kellett olvasniuk. Ezt követte a 30 perces nyelvhelyességet és szókincset mérő feladatsor, ahol Gretáról, a konyhatündérről, a nyári divatról, az emberek magasságáról, és az iskolába járási szokásokról kaptak szöveget. A szünet után a 30 perces hallott szöveg értése feladatsor következett, ahol három hanganyagot kellett meghallgatniuk, az első egy vasúti hangosbemondó tájékoztatása volt, majd az e-mail történetéről, és II. Vilmos császár életéről hallgattak meg egy-egy szöveget. A 60 perces szövegalkotási feladatsorban egy német ismerős levelére kellett válaszolniuk, majd eldönthették, hogy az érettségi vizsgákról számolnak be vagy egy telekocsis hirdetésre reagálnak.
Zsigmond, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola végzőse ilyesmire számított az elmúlt évek feladatsorai alapján. "Az olvasott szöveg értése szerintem normális, kellő nehézségű volt, amiket eddig gyakoroltam, azok pont ilyenek voltak. A nyelvhelyességnél is rendben voltak a feladatok. Az írásnál az első, a rövidebb levél könnyű volt, a második pedig átlagos" - mesélte. Zsigmond második szövegalkotásnak azt választotta, ahol az érettségiről számolhatott be. A szaktanár szerint is ez lehetett a népszerűbb téma.
"A hallott szöveg viszont nehéz volt. Az első feladatban vasúti szignálokat játszottak le, nagyon eltorzítva. Az sikerült a legrosszabbul" - mondta el Zsigmond. Körülbelül 80 százalékos eredményre számít, ugyanis az angliai Warwick University-re készül, data science szakra, ahová minden érettségijének ötösnek kell lennie.
Kamillának, a pécsi Janus Pannonius Gimnázium végzősének is hasonló tapasztalatai vannak. "Az elsőről várható volt, hogy a legkönnyebb rész lesz, könnyű szöveget kaptunk, jó feladatokkal" - mesélte az olvasott szöveg értéséről, és hozzátette, hogy a nyelvhelyességi feladatoknál sem kérdeztek olyat, ami túlzás lett volna.
"A hallás volt a legkérdésesebb pont. A második szöveg elég gyors volt, nagyon kellett figyelni. Szerintem ez lesz a leggyengébb. Az első feladat nem volt annyira nehéz. Mivel olyan a feladat jellege - hogy bemondások voltak - azt magyarul is nehéz hallani, viszont csak igennel és nemmel kellett válaszolni, ez volt a könnyítés benne" - mondta el Kamilla. "Az írásnál lehetett szótárt használni, azzal elég jól meg lehetett oldani.
Az előző érettségiben is ilyen feladatok voltak, sztenderd témák, lehetett rá készülni" - mesélte Kamilla a szövegalkotási részről.
Kamilla legalább 75-80 százalékos eredményre számít, valószínűleg leginkább a magnóhallgatás miatt veszített pontokat. Az eredményétől függ, hogy a németet vagy a történelmet kell majd dupláznia a magyar emeltje mellett, ugyanis az ELTE magyar szakára készül.
Dani és Peti, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium végzősei bőven idő előtt végezni tudtak az olvasott szöveg értésével, és a nyelvhelyesség sem okozott túl nagy meglepetést, bár voltak benne nehezebbnek tűnő részek. "Az íráskészség mindig ugyanolyan, nem tud nehéz lenni" - jegyezte meg Peti.
Hallott szöveg értéséből viszont a második feladatot találták kicsit nehezebbnek, mivel nagyon gyorsan érkeztek az információk, amiket így nem lehetett jól kivenni. A hangosbemondásos viszont jól ment nekik. "Az nekem tetszett is" - mondta Peti. "Németországban, ha ott vagy a vasútállomáson, akkor sem hallod jobban" - értett egyet Dani. Ő bőven 70 százalék feletti eredményt remél, Peti pedig 80 százalék fölé saccolná a teljesítményét. "Nekem személyesen nem kell a felvételihez, de maga a német nyelv fontos" - mondta el Dani.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
