Száz év után kiderült: nem igaz, hogy Einstein megbukott matekból

A rosszul sikerült matekdogák után azzal vigasztaljátok magatokat, hogy mindegy, hiszen Einstein is megbukott matematikából? Van egy rossz hírünk: a legendából egy szó sem igaz.

  • Eduline

A "Ma is tanultam valamit" blog cáfolta meg az ismert városi legendát, miszerint Albert Einstein, a világ legismertebb fizikusa gyerekkorában olyan rossz tanuló volt, hogy meg is bukott matematikából.

Ezzel szemben az igazság az, hogy Einstein világéletében jó tanuló volt, matematikából és fizikából pedig már gyerekként kiemelkedően teljesített. Az viszont igaz, hogy a humán tárgyak, így a nyelvek és az irodalom nem érdekelték, emiatt akadt is egy kis problémája, de ezekből a tárgyakból sem bukott meg.

Einstein Németországban járt középiskolába, majd 16 évesen, tehát a kortársainál két évvel korábban felvételizett a zürichi műszaki egyetemre, ahová csak azért nem vették fel, mert a francia nem ment neki elég jól.

Emiatt egy évig járt egy svájci középiskolába, hogy felzárkózzon, a következő évben sikerült is az egyetemi felvételi. Az érettségi bizonyítványában jól látható, hogy algebrából, geometriából és fizikából is hatost, az akkori legjobb érdemjegyet szerzett, franciából pedig hármast. Tíz "tudományos tény", amit mindenki rosszul tud.

Wikipédia

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.