Nehéz napok várnak sok diákra: kezdődnek a szóbeli érettségik

Ma megkezdődnek az őszi érettségi emelt szintű szóbeli vizsgái országszerte.

  • MTI
Túry Gergely

A november 12-ig tartó szóbeliken 46 helyszínen, 403 tantárgyi bizottság előtt, több mint 4 ezer emelt szintű vizsgát tartanak majd. A középszintű szóbeli érettségiket november 19. és 23. között rendezik.

Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint az írásbeliken ezt megelőzően 166 helyszínen mintegy 8 ezer érettségiző adott számot tudásáról. Az írásbelik feladatlapjai és a hozzájuk tartozó javítási-értékelési útmutatók az előzetes ütemezésnek megfelelően folyamatosan kerültek fel az OH honlapjára, ahol október 30-án délután két órától már mind a 250 vizsgaanyag elérhető.

Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító vizsgára lehetett jelentkezni.

Ilyenek a pontozási szabályok a 2018-as érettségin: mennyit ér az írásbeli és a szóbeli?

Hány pontot ér az írásbeli és a szóbeli a 2018-as tavaszi érettségin?

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.