Néhány óra múlva jönnek a ponthatárok: elindult a visszaszámlálás

Várhatóan ma este 20 órától hozzák nyilvánosságra a szeptemberben induló felsőoktatási képzések ponthatárait.

  • MTI
Fazekas István

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a ponthatárhúzásról itt találjátok.

Az Oktatási Hivatal és az Educatio kft. tájékoztatása szerint ahogy eddig is, a ponthatárokat egyebek között a felvételizők számának, az intézmények kapacitásainak, valamint a jelentkezők eredményeinek figyelembevételével határozzák meg. A besorolási döntést, amely tartalmazza, hogy kit hová vettek fel a ponthatárok megállapítását követően, idén a www.felvi.hu E-felvételi rendszeréből kell letölteniük a felvételizőknek. A dokumentumról, amint az elérhetővé válik, az Oktatási Hivatal e-mailben tájékoztatja a jelentkezőket.

A ponthatárok kihirdetése előtti órákban a fővárosi, Dr. Koltai Jenő Sportközpontban dumaszínházas előadók, koncertek, nyereményjáték, előadások és sportprogramok is lesznek. Szó lesz az ösztöndíj-lehetőségekről, arról, hogy mennyibe kerül ma hallgatónak lenni, és hogy kik a legsikeresebbek a diplomások közül. 

Ponthatárhúzás az eduline-nal

Az eduline-on egész nap követhetitek az eseményeket, beszámolunk a ponthatárokról, tudósítunk a budapesti Pont Ott Partiról, de azt is megnézzük, hogyan várják a felvételi döntést Pécsett, Debrecenben és Szolnokon!

A legnépszerűbb informatikai képzések tavalyi ponthatárait itt, az orvosi és egészségügyi képzésekét itt, a műszaki szakokét itt találjátok, a tanári szakokról pedig itt olvashattok. A bölcsészképzések 2013-as ponthatárait itt nézhetitek meg, a gazdasági szakokról itt olvashattok, a társadalomtudományi képzések ponthatárait pedig itt találjátok. Az ELTE, a Corvinus, a BME és a Semmelweis Egyetem népszerű szakjainak tavalyi ponthatárait itt nézhetitek meg. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakjairól itt olvashattok.

Arról, hogy mire számíthatnak a tíz legnépszerűbb mesterképzésre jelentkezők, itt olvashattok, a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzésekről pedig itt találjátok cikkünket. Mely szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat? Itt nézhetitek meg. 

Az idén 106 056 fiatal jelentkezett a felsőoktatásba (ez a szám tavaly 95 445 volt): 69 727-en alapképzésre, 9763-an osztatlan képzésre, 21 595-en mesterképzésre, 4971-en felsőoktatási szakképzésre. Állami ösztöndíjas képzésre 91 737-en, önköltséges képzésre 14 319-en adtak be kérelmet. Az előző évhez képest növekedés volt megfigyelhető minden képzési területen. Összesen 358 ezer felsőoktatási helyre jelentkeztek, egy jelentkező pedig átlagosan 3,4 jelentkezést adott be. A legnépszerűbb képzőhely az ELTE.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.