Négyszeres a túljelentkezés a gépészmérnök képzésen

Kétszáztizenkilencen jelezték a megadott határidőig regisztrációjukkal, hogy a Nyugat-Magyarországi Egyetem idén ősszel induló gépészmérnöki karán duális formában szeretnék folytatni tanulmányaikat, a meghirdetett ötven helyre négy és félszeres a túljelentkezés - mondta Németh István, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki karának dékánhelyettese.

  • MTI
Shutterstock

Németh István elmondta: a Magyar Felsőoktatási Bizottság 80 gépészmérnök-hallgató felvételét engedélyezte. Közülük 50-en tanulhatnak majd duális formában, azaz tölthetik el egyetemi idejük csaknem felét a képzésükbe bekapcsolódó vállalatoknál, és szerezhetnek így gyakorlatot, 30-an pedig hagyományos keretek között tanulhatnak.

Január 19-21 között a cégek és az egyetem képviselői minden jelentkezőt meghallgatnak, ezeken a motivációs beszélgetéseken nem a tanulmányi eredményekre lesznek kíváncsiak, hanem inkább a műszaki pálya iránti érdeklődést és a rátermettséget vizsgálják - tette hozzá.

Kitért arra, hogy azoknak a diákoknak, akiket ez a beszélgetés is megerősít a szándékukban, február 15-ig a a központi felvételi eljárásban is jelentkezniük kell a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki Karának szombathelyi gépészmérnök BSc alapszakára. A duális képzésről szóló részletes összefoglalónkat itt találjátok.

A duális gépészmérnöki képzés iránti fokozott érdeklődésnek Németh István szerint csupán az egyik oka, hogy a majdani hallgatók tanulmányi ösztöndíjuk mellett havi 67 ezer forintos támogatást kapnak, amelyet a város - a Szombathely visszavár ösztöndíjprogram keretében - havi 50 ezer forinttal egészíthet ki. Ennél is vonzóbb lehet az a versenyképes tudás és gyakorlati tapasztalat, amelyet Szombathelyen működő nagy cégeknél szerezhetnek a hallgatók - mondta a dékánhelyettes.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.