Mire számíthatnak az érettségizők? Ilyen lesz a középszintű informatika

Pénteken a középszintű informatikavizsgával zár az érettségi szezon második hete. Itt vannak a legfontosabb tudnivalók és tippjeink a gyakorlati vizsgához.

  • Eduline
Stiller Ákos

Figyeljetek az órára

A középszintű infóérettségi egy gyakorlati vizsga, melynek megoldására 180 percetek van, és összesen 120 pontot szerzhettek vele, míg a júniusi szóbeliért legfeljebb 30 pont jár.

Az írásbelin négy hosszabb feladat van, ezek között szövegszerkesztés (40 pontért), táblázatkezelés (30 pontért) és adatbázis-kezelés (20 pontért) biztosan lesz, illetve vagy prezentációt, vagy grafikát, vagy weblapot kell készítenetek (30 pontért). Utóbbi nem választható feladat, de nem lehet előre tudni, hogy a három közül melyiket kapják az érettségizők. Az elmúlt években a prezentációkészítés fordult elő a legtöbbször: a 2014-es tavaszi érettségin, a 2013-as őszin, és a 2012-es tavaszin is diasort kellett készíteniük a vizsgázóknak, viszont 2013 tavaszán, illetve 2011-ben mindkét vizsgaidőszakban weblapkészítési feladatuk volt. Az előző évek középszintű feladatsorait itt találjátok.

A feladatokat tetszőleges sorrendben oldhatjátok meg, és az időtöket is szabadon oszthatjátok be, arra viszont érdemes figyelnetek, hogy körülbelül mennyit szántok egy-egy feladatra. Az érettségit úgy állították össze, hogy a szövegszerkesztés körülbelül 60 percet, a prezentáció-, grafika- vagy weblapkészítés 40 percet, a táblázatkezelés 50 percet, az adatbázis-kezelés pedig nagyjából 30 percet vegyen igénybe. Ha ettől durván eltértek, azt kockáztathatjátok, hogy a többi feladatra nem jut elég időtök.

Ne késsetek, és vigyetek vonalzót

Az infóvizsgára technikai okok miatt félórával korábban oda kell érni. Ekkor kell elfoglalnotok a rendszergazda által kijelölt gépet, majd megkapjátok a felhasználói adataitokat és azt, hogy hol éritek el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, illetve hova kell majd lementenetek a befejezett feladatokat. A vizsga vége előtt tíz perccel a felügyelő tanárnak szólnia kell, hogy mentsétek le a feladatokat, de a biztonság kedvéért érdemes közben is sűrűn menteni.

A középszintű informatikaérettségire egy "segédeszközt" kell vinni, ez a vonalzó - minden egyebet az iskola biztosít. Az nem tudni biztosan, mire való a vonalzó, de hasznát vehetitek például a részfeladatok kihúzásánál is. Utóbbit vonalzó nélkül se felejtsétek el, az infóérettségin ugyanis szövegesen, nem pedig pontokba szedve kapjátok majd meg a részfeladatokat, így amikor végeztek valamelyikkel, mindenképpen húzzátok ki, ezzel biztosíthatjátok, hogy a végén ne maradjon ki egyik feladat se.

Feladatsorok és megoldások az eduline-on

Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.