Több mint négyezer felvételiző továbbtanulási terveit húzhatja keresztbe a ponthatárminimum idei emelése - szeptembertől csak azok tanulhatnak egyetemen vagy főiskolán, akiknek legalább 240 pontjuk van. A szigorítással elsősorban a magán- és a vidéki főiskolák járnak rosszul.
Államilag támogatott képzéseken 880, költségtérítésesen 3720 diák – 2011-ben ennyien jutottak be egyetemre, főiskolára 240 alatti pontszámmal az Oktatási Hivatal adatai szerint. Ezeknek a felvételizőknek idén még a legnépszerűtlenebb szakra sem lenne esélyük bekerülni, szeptembertől ugyanis csak azok tanulhatnak felsőoktatási intézményben, akik a nyelvvizsgáért, OKJ-s végzettségért és sporteredményekért kapott pluszpontok nélkül legalább 240 pontot összegyűjtenek.
Várhatóan 4000-4500 jelentkező szorul ki a felsőoktatásból emiatt – igaz, kérdés, hogy a közepes tanulmányi eredményű diákok egyáltalán felvételiznek-e idén egyetemre vagy főiskolára, a jelentkezők száma ugyanis 32 ezerrel esett vissza. Hasonló volt a forgatókönyv, amikor a 2010-es felvételin 160-ról 200-ra emelték a minimális ponthatárt, a szigorítás akkor körülbelül kétezer diák továbbtanulási terveit húzta keresztbe.
Rosszul járnak a vidéki főiskolák
Az alsó ponthatár emelésével alighanem a magán- és a vidéki főiskolák járnak a legrosszabbul, a 2011-es felvételin ugyanis jó néhány államilag finanszírozott képzésre is be lehetett kerülni 240 alatti pontszámmal: a Nyíregyházi Főiskolán például a programtervező informatikus és a biológia, a Dunaújvárosi Főiskolán a mérnök informatikus és a gazdaságinformatikus alapszakon húzták meg 200-nál a ponthatárt.
Jelentősebb létszámcsökkenésre az önköltséges képzéseken lehet számítani, a kisebb főiskolákon tavaly szinte az összes fizetős szakon 200 volt a ponthatár – tovább rontja a helyzetet, hogy ezek az intézmények a BA- és BSc-szakok jelentős részéhez a tavalyinál sokkal kevesebb államilag finanszírozott helyet kaptak, több alapképzés állami támogatását pedig lenullázták, ahogy a magán- és az alapítványi intézmények sem kaptak ösztöndíjas helyeket.
A főiskoláknak egyelőre becslésük sincs arról, hányan fognak a szigorítás miatt kimaradni a felsőoktatásból. A magánkézben lévő Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán 2011-ben a költségtérítéses képzések közül az emberi erőforrások, a kereskedelem és marketing, valamint a nemzetközi gazdálkodás szakon is 200 volt a ponthatár, ezekre összesen 167 hallgatót vettek fel. „Nincsenek adataink arról, hány hallgatónak volt 200 és 240 közötti pontszáma, de az első helyen jelentkezők számában nem tapasztaltunk csökkenést” – mondta az eduline-nak Borbély Attila, a főiskola rektora.
| Hogyan változtak idén a pontszámítás szabályai? |
| Már az idei keresztféléves felvételin is a 2012-től érvényes új szabályok alapján kellett kiszámítani a többlet- és a tanulmányi pontszámot. Az emelt szintű érettségi 40 helyett 50 pontot ér, 240 pont alatt senkit nem vehetnek fel az egyetemek és főiskolák, a tanulmányi összpontszámba pedig legalább egy természettudományos tantárgy eredményét is be kell számítani. A változásokról itt olvashattok, a pontszámító kalkulátort pedig itt próbálhatjátok ki. |
Burkolt tandíj?
Az oktatási államtitkárság a „minőség javulását” várja a szigorítástól – pedig 2010 elején, amikor a Hiller István által vezetett oktatási minisztérium kezdeményezte a ponthatárminimum emelését, az ellenzéki pártok még nem rajongtak az ötletért. A Fidesz oktatáspolitikusai akkor úgy nyilatkoztak, látszatmegoldások helyett inkább felvételi előfeltétellé kellene tenni az emelt szintű érettségit. Sió László, a párt oktatási műhelyének vezetője egyenesen úgy fogalmazott, a ponthatáremelés valójában a „burkolt tandíj” bevezetése, elsősorban a hátrányos helyzetű diákokat sújtja.
A Magyar Rektori Konferencia akkori elnöke létszámcsökkenéstől és bevételkieséstől tartott, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) pedig úgy becsülte, körülbelül 4500-5500 hallgató eshet el a továbbtanulás lehetőségétől.
Pontszám és tudás: köszönőviszonyban sincs?
Több ELTE-s és BME-s kutatás alapján ráadásul úgy tűnik, a felvételin elért pontszám és az egyetemen nyújtott teljesítmény között gyenge az összefüggés: sokan érkeznek viszonylag magas pontszámmal, a természettudományi és műszaki karokon szervezett szintfelmérő teszten azonban gyenge eredményt produkálnak. Az emelt szintű érettségi hatása ezzel szemben jól érzékelhető: azok, akik többletpontjaikat azzal szerezték, hogy egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit tettek, a szintfelmérőkön és a vizsgákon is jobban teljesítenek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
