"A kodifikációs hibát észrevettük, és a Magyar Közlöny 2013. január 7-én megjelent 3.
"A kodifikációs hibát észrevettük, és a Magyar Közlöny 2013. január 7-én megjelent 3. számának utolsó oldalán helyesbítettük" - írta az eduline kérdésére az oktatási államtitkárság a felvételi rendeletről, amelynek az interneten elérhető jogtárakban még az eredeti, hibás változata szerepel.
Mint arról csütörtökön beszámoltunk, 2016-ig fokozatosan emeli a minimális ponthatárokat a kormány, 2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 pont lesz az alsó határ, azokat a diákokat, akik ennél kevesebb pontot gyűjtenek, sem állami ösztöndíjas, sem fizetős képzésre nem vehetik fel az egyetemek és főiskolák. Idén még 240 az alsó küszöb az alap- és osztatlan szakokon.
A ponthatár-módosításokat a kormányrendelet 47. paragrafusa tartalmazza, a rendelet alaphatálya – 2013. január 1. – alóli kivételek egy elírás miatt azonban a 48., nem pedig a 47. paragrafusra vonatkoznak, alighanem elírták a számot. „Így jelenleg a következő ponthatárok érvényesek: alapképzés és egységes, osztatlan képzés: 300 pont, felsőoktatási szakképzés: 260 pont” – olvasható az Ars Boni jogi folyóirat cikkében, amelynek szerzője, Mátyás Ferenc szerint a tévedés az idén felvételizők szempontjából jogbizonytalanságot okoz, „hiszen a jelentkezések beadásának határideje nagyon közel van, a minimális ponthatárok hatályos értéke pedig jelentősen eltér a korábbi kommunikációtól”.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
