Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Stiller Ákos
"A kodifikációs hibát észrevettük, és a Magyar Közlöny 2013. január 7-én megjelent 3. számának utolsó oldalán helyesbítettük" - írta az eduline kérdésére az oktatási államtitkárság a felvételi rendeletről, amelynek az interneten elérhető jogtárakban még az eredeti, hibás változata szerepel.
Mint arról csütörtökön beszámoltunk, 2016-ig fokozatosan emeli a minimális ponthatárokat a kormány, 2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 pont lesz az alsó határ, azokat a diákokat, akik ennél kevesebb pontot gyűjtenek, sem állami ösztöndíjas, sem fizetős képzésre nem vehetik fel az egyetemek és főiskolák. Idén még 240 az alsó küszöb az alap- és osztatlan szakokon.
A ponthatár-módosításokat a kormányrendelet 47. paragrafusa tartalmazza, a rendelet alaphatálya – 2013. január 1. – alóli kivételek egy elírás miatt azonban a 48., nem pedig a 47. paragrafusra vonatkoznak, alighanem elírták a számot. „Így jelenleg a következő ponthatárok érvényesek: alapképzés és egységes, osztatlan képzés: 300 pont, felsőoktatási szakképzés: 260 pont” – olvasható az Ars Boni jogi folyóirat cikkében, amelynek szerzője, Mátyás Ferenc szerint a tévedés az idén felvételizők szempontjából jogbizonytalanságot okoz, „hiszen a jelentkezések beadásának határideje nagyon közel van, a minimális ponthatárok hatályos értéke pedig jelentősen eltér a korábbi kommunikációtól”.
