Milyen vizsgán kell részt venniük az osztatlan tanárszakra jelentkezőknek?

Mit kérdeznek a pályaalkalmassági vizsgálaton a tanárjelöltektől? Kell előre készülni, és minden intézményben "le kell vizsgázni"? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Stiller Ákos

Mit kell tartalmaznia az osztatlan tanárszakra jelentkezők motivációs levelének? Ezen kívül lesz szóbeli elbeszélgetés is?

 Az osztatlan tanárszakra (közismereti, szakmai, művészeti) jelentkezők számára kötelező pályaalkalmassági vizsgálatnak három része van. Először a felvételiző által előzetesen elküldött motivációs levél alapján beszélgetnek a jelentkező pályaelképzeléseiről, karrierterveiről, egyéni életút fejlődési terveiről, illetve arról, hogy miért kíván tanár lenni - az eddigi eredmények mellett ezeket mindenképpen érdemes beleírni a motivációs levélbe is.

Ezután vagy egy pedagógiai témájú szöveg alapján kell egy konkrét nevelési helyzetet értelmeznetek és értékelnetek, vagy egy általatok választott pedagógiai jellegű olvasmányról kell beszámolnotok, a nevelési szempontok kiemelésével, 15-20 percben. A háromfős bizottság az adott intézmény tanárképzésben részt vevő pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és gyakorlóiskolai szakembereiből áll.

Fontos: ha több egyetemre, főiskolára is jelentkeztek, csak az első helyen megjelölt intézményben kell részt vennetek a vizsgálaton. A pályaalkalmassági eredménye „alkalmas" vagy „nem alkalmas" lehet - ha nem feleltek meg, nem kerülhettek be osztatlan tanárképzésre.

Nyilatkoznotok kell arról is, hogy nincs olyan betegségetek, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányokat, többek között az egy éves szakmai gyakorlatot. Az osztatlan tanárképzésről itt olvashattok részletesen. A 2014-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.