Milyen vizsgán kell részt venniük az osztatlan tanárszakra jelentkezőknek?

Mit kérdeznek a pályaalkalmassági vizsgálaton a tanárjelöltektől? Kell előre készülni, és minden intézményben "le kell vizsgázni"? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Stiller Ákos

Mit kell tartalmaznia az osztatlan tanárszakra jelentkezők motivációs levelének? Ezen kívül lesz szóbeli elbeszélgetés is?

 Az osztatlan tanárszakra (közismereti, szakmai, művészeti) jelentkezők számára kötelező pályaalkalmassági vizsgálatnak három része van. Először a felvételiző által előzetesen elküldött motivációs levél alapján beszélgetnek a jelentkező pályaelképzeléseiről, karrierterveiről, egyéni életút fejlődési terveiről, illetve arról, hogy miért kíván tanár lenni - az eddigi eredmények mellett ezeket mindenképpen érdemes beleírni a motivációs levélbe is.

Ezután vagy egy pedagógiai témájú szöveg alapján kell egy konkrét nevelési helyzetet értelmeznetek és értékelnetek, vagy egy általatok választott pedagógiai jellegű olvasmányról kell beszámolnotok, a nevelési szempontok kiemelésével, 15-20 percben. A háromfős bizottság az adott intézmény tanárképzésben részt vevő pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és gyakorlóiskolai szakembereiből áll.

Fontos: ha több egyetemre, főiskolára is jelentkeztek, csak az első helyen megjelölt intézményben kell részt vennetek a vizsgálaton. A pályaalkalmassági eredménye „alkalmas" vagy „nem alkalmas" lehet - ha nem feleltek meg, nem kerülhettek be osztatlan tanárképzésre.

Nyilatkoznotok kell arról is, hogy nincs olyan betegségetek, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányokat, többek között az egy éves szakmai gyakorlatot. Az osztatlan tanárképzésről itt olvashattok részletesen. A 2014-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.