Milyen vizsgán kell részt venniük az osztatlan tanárszakra jelentkezőknek?

Mit kérdeznek a pályaalkalmassági vizsgálaton a tanárjelöltektől? Kell előre készülni, és minden intézményben "le kell vizsgázni"? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Stiller Ákos

Mit kell tartalmaznia az osztatlan tanárszakra jelentkezők motivációs levelének? Ezen kívül lesz szóbeli elbeszélgetés is?

 Az osztatlan tanárszakra (közismereti, szakmai, művészeti) jelentkezők számára kötelező pályaalkalmassági vizsgálatnak három része van. Először a felvételiző által előzetesen elküldött motivációs levél alapján beszélgetnek a jelentkező pályaelképzeléseiről, karrierterveiről, egyéni életút fejlődési terveiről, illetve arról, hogy miért kíván tanár lenni - az eddigi eredmények mellett ezeket mindenképpen érdemes beleírni a motivációs levélbe is.

Ezután vagy egy pedagógiai témájú szöveg alapján kell egy konkrét nevelési helyzetet értelmeznetek és értékelnetek, vagy egy általatok választott pedagógiai jellegű olvasmányról kell beszámolnotok, a nevelési szempontok kiemelésével, 15-20 percben. A háromfős bizottság az adott intézmény tanárképzésben részt vevő pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és gyakorlóiskolai szakembereiből áll.

Fontos: ha több egyetemre, főiskolára is jelentkeztek, csak az első helyen megjelölt intézményben kell részt vennetek a vizsgálaton. A pályaalkalmassági eredménye „alkalmas" vagy „nem alkalmas" lehet - ha nem feleltek meg, nem kerülhettek be osztatlan tanárképzésre.

Nyilatkoznotok kell arról is, hogy nincs olyan betegségetek, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányokat, többek között az egy éves szakmai gyakorlatot. Az osztatlan tanárképzésről itt olvashattok részletesen. A 2014-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.