Mit kérdeznek a pályaalkalmassági vizsgálaton a tanárjelöltektől? Kell előre készülni, és minden intézményben "le kell vizsgázni"? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Mit kell tartalmaznia az osztatlan tanárszakra jelentkezők motivációs levelének? Ezen kívül lesz szóbeli elbeszélgetés is?
Az osztatlan tanárszakra (közismereti, szakmai, művészeti) jelentkezők számára kötelező pályaalkalmassági vizsgálatnak három része van. Először a felvételiző által előzetesen elküldött motivációs levél alapján beszélgetnek a jelentkező pályaelképzeléseiről, karrierterveiről, egyéni életút fejlődési terveiről, illetve arról, hogy miért kíván tanár lenni - az eddigi eredmények mellett ezeket mindenképpen érdemes beleírni a motivációs levélbe is.
Ezután vagy egy pedagógiai témájú szöveg alapján kell egy konkrét nevelési helyzetet értelmeznetek és értékelnetek, vagy egy általatok választott pedagógiai jellegű olvasmányról kell beszámolnotok, a nevelési szempontok kiemelésével, 15-20 percben. A háromfős bizottság az adott intézmény tanárképzésben részt vevő pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és gyakorlóiskolai szakembereiből áll.
Fontos: ha több egyetemre, főiskolára is jelentkeztek, csak az első helyen megjelölt intézményben kell részt vennetek a vizsgálaton. A pályaalkalmassági eredménye „alkalmas" vagy „nem alkalmas" lehet - ha nem feleltek meg, nem kerülhettek be osztatlan tanárképzésre.
Nyilatkoznotok kell arról is, hogy nincs olyan betegségetek, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányokat, többek között az egy éves szakmai gyakorlatot. Az osztatlan tanárképzésről itt olvashattok részletesen. A 2014-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
