Tarolnak a magyar diákok a világ legjobb egyetemein: sokan kezdenek Oxfordban

Egy komplett középiskolai osztály, a Milestone Intézet harminchárom végzőse került be idén az az oxfordi és a cambridge-i egyetemre.

  • Eduline
Cambridge. Sok magyar diák jutott be az elitegyetemre
Wikipédia

A Milestone Intézet szerint a kelet-közép-európai régió országai közül Magyarországon volt a legmagasabb a bejutási arány a két neves – a világ legjobb felsőoktatási intézményei között számon tartott – egyetemre.

A magyar diákok lekörözték az osztrák, a lengyel, a cseh, a román és a szlovák középiskolásokat is, 2015 és 2017 között ugyanis a magyar jelentkezők 26 százaléka, összesen 137-en kerültek be az oxfordi és a cambridge-i egyetem képzéseire – többen, mint ahányan Ausztriából, Csehországból és Szlovákiából összesen. Vagyis a felvételi adatok alapján a régió országai közül nálunk a legmagasabb az egy főre jutó sikeres oxfordi és cambridge-i felvételik száma.

2015 és 2017 között a Milestone Intézet felvételizőinek 38 százaléka jutott be a két brit elitegyetemre. idén a milestone-os felvételizők körében 45 százalékos volt a bekerülési arány. A matematika, társadalomtudományi és természettudományi diszciplínák alá tartozó szakokra egyaránt kilenc-kilenc milestone-ost vettek fel, az intézet hat tanulója pedig művészeti és bölcsészettudományi szakokról kapott ajánlatot.

Ezt nem fogják megköszönni a magyar diákok - vagy minden marad a régiben?

Több mint egy év telt el a Brexit-népszavazás óta, de még mindig nem lehet tudni, hogy mire számíthatnak azok a magyar diákok, akik a jövőben valamelyik brit egyetemen szeretnének továbbtanulni. A kilépés nemcsak az EU-s országok külföldi diplomaszerzést fontolgató hallgatóinak, hanem a szigetország intézményeinek is fájhat: komoly hátrányba kerülhetnek az egyre élesedő globális felsőoktatási versenyben.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.