Egy komplett középiskolai osztály, a Milestone Intézet harminchárom végzőse került be idén az az oxfordi és a cambridge-i egyetemre.
A Milestone Intézet szerint a kelet-közép-európai régió országai közül Magyarországon volt a legmagasabb a bejutási arány a két neves – a világ legjobb felsőoktatási intézményei között számon tartott – egyetemre.
A magyar diákok lekörözték az osztrák, a lengyel, a cseh, a román és a szlovák középiskolásokat is, 2015 és 2017 között ugyanis a magyar jelentkezők 26 százaléka, összesen 137-en kerültek be az oxfordi és a cambridge-i egyetem képzéseire – többen, mint ahányan Ausztriából, Csehországból és Szlovákiából összesen. Vagyis a felvételi adatok alapján a régió országai közül nálunk a legmagasabb az egy főre jutó sikeres oxfordi és cambridge-i felvételik száma.
2015 és 2017 között a Milestone Intézet felvételizőinek 38 százaléka jutott be a két brit elitegyetemre. idén a milestone-os felvételizők körében 45 százalékos volt a bekerülési arány. A matematika, társadalomtudományi és természettudományi diszciplínák alá tartozó szakokra egyaránt kilenc-kilenc milestone-ost vettek fel, az intézet hat tanulója pedig művészeti és bölcsészettudományi szakokról kapott ajánlatot.
Ezt nem fogják megköszönni a magyar diákok - vagy minden marad a régiben?
Több mint egy év telt el a Brexit-népszavazás óta, de még mindig nem lehet tudni, hogy mire számíthatnak azok a magyar diákok, akik a jövőben valamelyik brit egyetemen szeretnének továbbtanulni. A kilépés nemcsak az EU-s országok külföldi diplomaszerzést fontolgató hallgatóinak, hanem a szigetország intézményeinek is fájhat: komoly hátrányba kerülhetnek az egyre élesedő globális felsőoktatási versenyben.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
