Tarolnak a magyar diákok a világ legjobb egyetemein: sokan kezdenek Oxfordban

Egy komplett középiskolai osztály, a Milestone Intézet harminchárom végzőse került be idén az az oxfordi és a cambridge-i egyetemre.

  • Eduline
Cambridge. Sok magyar diák jutott be az elitegyetemre
Wikipédia

A Milestone Intézet szerint a kelet-közép-európai régió országai közül Magyarországon volt a legmagasabb a bejutási arány a két neves – a világ legjobb felsőoktatási intézményei között számon tartott – egyetemre.

A magyar diákok lekörözték az osztrák, a lengyel, a cseh, a román és a szlovák középiskolásokat is, 2015 és 2017 között ugyanis a magyar jelentkezők 26 százaléka, összesen 137-en kerültek be az oxfordi és a cambridge-i egyetem képzéseire – többen, mint ahányan Ausztriából, Csehországból és Szlovákiából összesen. Vagyis a felvételi adatok alapján a régió országai közül nálunk a legmagasabb az egy főre jutó sikeres oxfordi és cambridge-i felvételik száma.

2015 és 2017 között a Milestone Intézet felvételizőinek 38 százaléka jutott be a két brit elitegyetemre. idén a milestone-os felvételizők körében 45 százalékos volt a bekerülési arány. A matematika, társadalomtudományi és természettudományi diszciplínák alá tartozó szakokra egyaránt kilenc-kilenc milestone-ost vettek fel, az intézet hat tanulója pedig művészeti és bölcsészettudományi szakokról kapott ajánlatot.

Ezt nem fogják megköszönni a magyar diákok - vagy minden marad a régiben?

Több mint egy év telt el a Brexit-népszavazás óta, de még mindig nem lehet tudni, hogy mire számíthatnak azok a magyar diákok, akik a jövőben valamelyik brit egyetemen szeretnének továbbtanulni. A kilépés nemcsak az EU-s országok külföldi diplomaszerzést fontolgató hallgatóinak, hanem a szigetország intézményeinek is fájhat: komoly hátrányba kerülhetnek az egyre élesedő globális felsőoktatási versenyben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.