Egy komplett középiskolai osztály, a Milestone Intézet harminchárom végzőse került be idén az az oxfordi és a cambridge-i egyetemre.
A Milestone Intézet szerint a kelet-közép-európai régió országai közül Magyarországon volt a legmagasabb a bejutási arány a két neves – a világ legjobb felsőoktatási intézményei között számon tartott – egyetemre.
A magyar diákok lekörözték az osztrák, a lengyel, a cseh, a román és a szlovák középiskolásokat is, 2015 és 2017 között ugyanis a magyar jelentkezők 26 százaléka, összesen 137-en kerültek be az oxfordi és a cambridge-i egyetem képzéseire – többen, mint ahányan Ausztriából, Csehországból és Szlovákiából összesen. Vagyis a felvételi adatok alapján a régió országai közül nálunk a legmagasabb az egy főre jutó sikeres oxfordi és cambridge-i felvételik száma.
2015 és 2017 között a Milestone Intézet felvételizőinek 38 százaléka jutott be a két brit elitegyetemre. idén a milestone-os felvételizők körében 45 százalékos volt a bekerülési arány. A matematika, társadalomtudományi és természettudományi diszciplínák alá tartozó szakokra egyaránt kilenc-kilenc milestone-ost vettek fel, az intézet hat tanulója pedig művészeti és bölcsészettudományi szakokról kapott ajánlatot.
Ezt nem fogják megköszönni a magyar diákok - vagy minden marad a régiben?
Több mint egy év telt el a Brexit-népszavazás óta, de még mindig nem lehet tudni, hogy mire számíthatnak azok a magyar diákok, akik a jövőben valamelyik brit egyetemen szeretnének továbbtanulni. A kilépés nemcsak az EU-s országok külföldi diplomaszerzést fontolgató hallgatóinak, hanem a szigetország intézményeinek is fájhat: komoly hátrányba kerülhetnek az egyre élesedő globális felsőoktatási versenyben.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
