Mikor szükséges a módosítás, és mikor érdemes inkább nem belepiszkálni a sorrendbe?
Ehhez próbál néhány tanácsot adni a felvi.hu. A sorrendmódosításra még néhány órátok maradt.
A megjelölt szako sorrendjén változtatni akkor érdemes, ha valamiért már jobban szeretnétek egy, februárban még hátrébb sorolt szakra bekerülni. Akkor is érdemes elgondolkodni a változtatáson, ha a család anyagi helyzete megváltozik, így felértékelődnek az államilag finanszírozott szakok.
Nem biztos, hogy megéri változtatni, ha valaki megijed az érettségi eredményétől, és az előző évek ponthatárait megvizsgálva arra jut, kevés eséllyel kerülne be a vágyott szakra. A felvételt befolyásolja az adott szakra jelentkezők száma, az intézményi kapacitás (azaz a felvehető létszám), az oda jelentkezők teljesítménye (pontszáma), de még az is, hogy a többi jelentkező hányadik helyre rangsorolta. A felvételi esélyeket nem befolyásolja, hogy valakit hányadik helyen szereplő jelentkezési helyére vesznek fel, ugyanolyan értékű „sikeres felvétel". Önmagában tehát a bejutási esélyeket nem növeli a sorrendmódosítás.
Utolsó figyelmeztetés a felvételizőknek: ma lejár a határidő
Ma éjfélkor lejár az egyik legfontosabb határidő a ponthatárok kihirdetése előtt. Július 12-én éjfélig, azaz még ma van lehetőség pótolni a pontszámításhoz fontos dokumentumokat, illetve sorrendet is lehet egy alkalommal módosítani. Ezeken kívül törölni is lehet szakot, szakokat, de ezeket visszavenni már nem lehet.
Az átgondolatlan módosítás akár azt is eredményezheti, hogy bár a pontszámotok alapján bekerülnétek az adott szakra, de mivel hátrébb került, így egy előtte megjeleöltre nyertek felvételt. Lássuk be, ennél kevés idegesítőbb forgatókönyv létezik.
Abban az esetben sem érdemes lejjebb tolni a listán egy jelentkezési helyet, ha nem sikerült az ott előrít alkalmassági vizsga, hiszen ez esetben az adott szakra nem lehet felvételt nyerni, függetlenül attól, hányadik helyen szerepel a jelentkezési sorrendben.Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
