Mi van, ha nem fizeted ki időben az egyetemi felvételi jelentkezési díjat?

Ha több mint három szakot jelölsz meg, akkor 2000 forintot kell fizetned minden hozzáadott szakért. De mi van, ha nem fizetsz időben?

  • Eduline
Shutterstock

2017-ben is már ingyenes a E-felvételin történő jelentkezés azoknak, akik 2017 szeptemberében induló képzésekre jelentkeznek 2017. február 15-ig.

Az ingyenességnek is van azonban határa, összesen három szakor lehet megjelölni. Egy jelentkezésnek számít az is, ha ugyanannak az intézmény szakának a költségtérítéses és állami ösztöndíjas helyét választjátok.

További három helyet is meg lehet jeölni a jelentkezés során, ezeknek azonban már díja van, amit az E-felvételi átal megadott számlaszámra kell fizetnetek online bankkártyás fizetéssel vagy banki átutatlással. Ez szakonkét 2000-2000 forintot jelent. Hogy mi lesz azokkal, akik valamilyen okból nem fizetnek február 15-ig?

A kormány egy 2016-os rendeletmódosításban kedvez ezeknek a jelentkezőknek, ugyanis "a kiegészítő díj meg nem fizetése esetén a jelentkezési kérelem benyújtásakor megadott, eredeti jelentkezési sorrendnek megfelelő, kiegészítő díjat keletkeztető hely kerül kizárásra", tehát nem bukjátok el a teljes jelentkezést, hanem csak a pluszban megadott jelentkezéseket.

Az egyik legnépszerűbb szakot hiába keresik a jelentkezők, de az azt felváltó szakot sem választhatják

Bár több egyetem is hirdeti, könnyen lehet, mégsem lesz a felvételi kínálatukban az andragógiát váltó közösségszervezés - derül ki az Oktatási Hivatal megkeresésünkre adott válaszából. A kormány 2015-ben számos szak megszüntetéséről, átalakításáról, illetve átnevezéséről határozott. A hirtelen változtatások ellen a felsőoktatás szereplői határozottan tiltakoztak, egyes szakok, mint a társadalomtudomány vagy a nemzetközi tanulmányok esetében tüntetések is voltak.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.