Ugyan az idén kevesebben - mintegy 105 ezren - jelentkeztek a felsőoktatásba mint tavaly, ám több új hallgatót vettek fel az intézmények; a pontos szám még nem ismert - mondta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke csütörtökön, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Gulyás Tibor hozzátette: az elmúlt években 105 és 111 ezer között mozgott a jelentkező fiatalok száma. A legnépszerűbb szakok a gazdálkodás menedzsment, az óvodapedagógus, a mérnök-informatikus és a programozó-informatikus voltak.
Mint elmondta: a ponthatárokat egyes esetekben az állam határozza meg. Ilyen a jogászképzés, aminél 460 pont volt a ponthatár; ettől néhány ponttal eltérhettek az intézmények. Más esetekben az befolyásolta a ponthatárokat, hogy mely intézménybe hányan jelentkeztek egy adott szakra és mennyi volt a rendelkezésre álló hely - sorolta.
A felvételről, vagy annak elutasításáról szóló SMS-eket szerda este már a legtöbb jelentkező megkapta, de a csütörtökön mindenkihez megérkezik az értesítés. A hivatalos határozatokat pedig augusztus 5-ig küldik ki - mondta.
Arról is szólt, hogy ezt követően mindenkinek, akit nem vettek fel lehetősége lesz fellebbeznie a döntés ellen, illetve pótfelvételi eljárásban is jelentkezhet valamelyik egyetemre, vagy főiskolára. Jelenleg 280 ezer hallgató tanul a magyar felsőoktatásban - tájékoztatott Gulyás Tibor.
A 2017-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
