Meglepetés: kevesebben felvételiztek, de többen jutottak be az egyetemekre, mint tavaly

Ugyan az idén kevesebben - mintegy 105 ezren - jelentkeztek a felsőoktatásba mint tavaly, ám több új hallgatót vettek fel az intézmények; a pontos szám még nem ismert - mondta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke csütörtökön, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

  • MTI
Felvételizők a Pont Ott Partin. Többen kerülhettek be egyetemre-főiskolára, mint tavaly
MTI Fotó: Mohai Balázs

Gulyás Tibor hozzátette: az elmúlt években 105 és 111 ezer között mozgott a jelentkező fiatalok száma. A legnépszerűbb szakok a gazdálkodás menedzsment, az óvodapedagógus, a mérnök-informatikus és a programozó-informatikus voltak.

Mint elmondta: a ponthatárokat egyes esetekben az állam határozza meg. Ilyen a jogászképzés, aminél 460 pont volt a ponthatár; ettől néhány ponttal eltérhettek az intézmények. Más esetekben az befolyásolta a ponthatárokat, hogy mely intézménybe hányan jelentkeztek egy adott szakra és mennyi volt a rendelkezésre álló hely - sorolta.

A felvételről, vagy annak elutasításáról szóló SMS-eket szerda este már a legtöbb jelentkező megkapta, de a csütörtökön mindenkihez megérkezik az értesítés. A hivatalos határozatokat pedig augusztus 5-ig küldik ki - mondta.

Arról is szólt, hogy ezt követően mindenkinek, akit nem vettek fel lehetősége lesz fellebbeznie a döntés ellen, illetve pótfelvételi eljárásban is jelentkezhet valamelyik egyetemre, vagy főiskolára. Jelenleg 280 ezer hallgató tanul a magyar felsőoktatásban - tájékoztatott Gulyás Tibor.

A 2017-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.