Megint katasztrofálisan sikerült a romániai érettségi

Katasztrofális eredmények születtek a romániai érettségi vizsgákon, Hargita és Kovászna megyében például a...

  • MTI

Túry Gergely

Katasztrofális eredmények születtek a romániai érettségi vizsgákon, Hargita és Kovászna megyében például a jelentkezőknek kétharmada megbukott. Az idei érettségi eredmények alapján a székelyföldi megyék a sereghajtók között szerepelnek. Hargita megyében a jelentkezőknek mindössze 30,25 százaléka vizsgázott sikeresen. A megyében van három iskola, amelyben egyetlen végzős diák sem ment át.

Kovászna megyében csak kevéssel jobbak az eredmények, itt a jelentkezők 32,42 százaléka vizsgázott sikerrel. Maros megyében 45,74, Kolozs megyében 54,29, Bihar megyében 53,37, Szatmár megyében 39,83 százalék jutott át sikeresen. Nem sokkal jobbak az eredmények a Kárpátokon kívüli területeken sem Bukarestben például a jelentkezők mindössze 38,97 százaléka tette le sikeresen az érettségi vizsgát.

Országos összesített adatokat ugyan még nem hozott nyilvánosságra a minisztérium, de annyi már látható, hogy a romániai megyék többségében az eredmények még a tavalyinál is rosszabbak.

Pedig már 2011-ben drasztikusan romlottak az érettségi vizsgaeredmények, amikor a minisztérium szigorú intézkedéseket vezetett be a másolás megfékezésére. Ekkor a sikeres vizsgázók országos aránya 44,47 százalék volt a fellebbezések elbírálása előtt.

Az idén tovább szigorították a vizsgafeltételeket. Míg tavaly egyes megyékben nem vezették be a termek videokamerás megfigyelését, idén ezt már általánossá tették, és akit puskázáson kaptak, vagy aki nem adta le a vizsgák előtt a mobiltelefonját, azt azonnal kizárták.

Ecaterina Andronescu tanügyminiszter - aki a vizsgák idején vette át az oktatási tárca irányítását - úgy vélte, hogy elődei nem vonták le a megfelelő következtetéseket a tavalyi, hasonlóan gyenge eredményekből.

Kerestély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta: az idén nem a román nyelv- és irodalom-, hanem a matematikavizsgán bukott meg a legtöbb érettségiző. Hozzátette, hogy a statisztikát elsősorban a szakközépiskolák gyenge eredményei rontották. Ezen intézmények végzős diákjainak ugyan könnyített tételsort kellett megoldaniuk, többségük számára ez is nehéznek bizonyult.

A főtanfelügyelő úgy vélekedett, hogy nem csak a diákokban és a tanárokban kell keresni a hibát a rossz eredmények miatt, azok ugyanis az oktatási rendszer egészének a problémáit tükrözik. Ezek között a tanárok rendkívül alacsony fizetése miatti motivációhiányt említette. Kerestély Irma alapvetően jónak találta a 2011-ben elfogadott tanügyi törvényt, de hozzátette: ennek hatásai csak négy év után látszanak majd meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.