Már nincs sok időtök, ha nyelvvizsgáért szeretnétek pluszpontot

Még van időtök leadni a nyelvvizsgát a felvételihez, ám letenni már nincs sok. Megmutatjuk, hogyan kaphattok pluszpontot a nyelvvizsgáért.

  • Eduline
Shutterstock

Először is nagyon fontos, hogy a 2016-os általános felvételi eljárás során csak az április 30-ig befejezett nyelvvizsga eljárások után kaphattok pluszpontot, mert ezekről tudjátok benyújtani a bizonyítványt július 12-ig. Csak a hiteles, eredeti bizonyítványt fogadják el, a sikeres vizsgáról kiállított igazolást nem.

A nyelvtudásért legfeljebb 40 pluszpont jár a felvételi során. A középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért 28, a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpont jár.

A dokumentumok pótlásáról itt olvashattok.

Ugyanabból a nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphattok pluszpontot, ha pedig ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségitek és nyelvvizsgátok is van, csak az egyikért jár pont.

Hiába van például a szóbeliből felsőfokú vizsgátok, ha közben az írásbeli középfokú, akkor komplex középfokúnak fog megfelelni a bizonyítvány, így 28 pont jár érte.

A felvételin kétféle nyelvvizsga-bizonyítványt adhattok be: az akkreditált nyelvvizsgarendszerben szerzett - keményfedeles - bizonyítványokkal a szkennelésen kívül nincs más dolgotok, a más vizsgarendszerben szerzett oklevelet viszont honosíttatnotok kell: ennek ára 10 ezer forint, a határozatot pedig 21 napon belül kapjátok meg.

A felvételiről minden hírt itt találtok.

Minden a legnépszerűbb nyelvvizsgákról

Az ELTE Origó nyelvvizsgájáról

Az ECL vizsgáról

A BME nyelvvizsgája

A Corvinus nyelvvizsgája

Minden az Euroexamről

A TELC-nyelvvizsga

Minden a Debreceni Egyetem vizsgájáról

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.