Elriasztotta a szigorú érettségi vizsga a romániai végzősöket: minden ötödik diák nem iratkozott fel a hétfőn...
Elriasztotta a szigorú érettségi vizsga a romániai végzősöket: minden ötödik diák nem iratkozott fel a hétfőn megkezdődött érettségire - derült ki az oktatási minisztérium által közölt adatokból.
Király András, a román oktatási minisztérium államtitkára az MTI-nek hétfőn elmondta, hogy az idén 187 800 végzős diák szerepelt a nyilvántartásban, akik közül 148 ezren jelentkeztek be vizsgára. Az érettségire jelentkezők száma kiegészül 40 ezer diákkal, akik az előző években kerültek ki az iskolapadokból. Ez azt jelenti, hogy majdnem ugyanannyian fognak érettségizni, ahányan az idén elvégezték a középiskolát, de az idei végzősök mintegy 20 százaléka nem vállalta a megméretést.
Az államtitkár elmondta, hogy harmadik éve szervezik meg szigorú feltételek mellett az érettségit: az előző két évhez hasonlóan a vizsgatermekben a felügyelő tanárok mellett videokamerák is figyelik a diákokat, a dolgozatokat pedig központosított bizottság értékeli ki.
"Megváltozott a négy-öt évvel ezelőtti helyzet, amikor minden érettségire beiratkozott diák vígan, dalolva átment, függetlenül attól, hogy mennyit tudott" - mondta az államtitkár, aki szerint a szigorítás következtében az érettségi vizsga újból visszanyerte rangját.
Arra a kérdésre, hogy a végzős diákoknak a húsz százaléka miért nem iratkozott be, elmondta, hogy egyrészt a diákok és a szülők is rájöttek arra, hogy nem csak formalitás az érettségi, másrészt az iskoláknak és a tanároknak sem volt kellemes a nagy bukási arány, ezért elmagyarázták azoknak a diákoknak, akiknek kellett, hogy most még nincsenek felkészülve, és esetleg az őszi pótérettségin próbálkozzanak.
Az idei mintegy 7500-8000 magyar végzős diák közül 6700-an iratkoztak fel az érettségire, ami azt jelenti, hogy az országos átlaghoz képest a magyarul tanuló fiataloknak valamivel nagyobb aránya vállalta a próbatételt.
Romániában tavaly az érettségiző diákoknak a 44,26 százaléka vette sikerrel a vizsgát. A szigorítás miatt az utóbbi években folyamatosan romlottak az eredmények. 2009-ben a jelentkezők 81,47 százaléka, 2010-ben 69,3 százaléka vizsgázott sikeresen, 2011-ben viszont a sikeres érettségizők aránya 45,72 százalékra csökkent.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
