Elriasztotta a szigorú érettségi vizsga a romániai végzősöket: minden ötödik diák nem iratkozott fel a hétfőn...
Elriasztotta a szigorú érettségi vizsga a romániai végzősöket: minden ötödik diák nem iratkozott fel a hétfőn megkezdődött érettségire - derült ki az oktatási minisztérium által közölt adatokból.
Király András, a román oktatási minisztérium államtitkára az MTI-nek hétfőn elmondta, hogy az idén 187 800 végzős diák szerepelt a nyilvántartásban, akik közül 148 ezren jelentkeztek be vizsgára. Az érettségire jelentkezők száma kiegészül 40 ezer diákkal, akik az előző években kerültek ki az iskolapadokból. Ez azt jelenti, hogy majdnem ugyanannyian fognak érettségizni, ahányan az idén elvégezték a középiskolát, de az idei végzősök mintegy 20 százaléka nem vállalta a megméretést.
Az államtitkár elmondta, hogy harmadik éve szervezik meg szigorú feltételek mellett az érettségit: az előző két évhez hasonlóan a vizsgatermekben a felügyelő tanárok mellett videokamerák is figyelik a diákokat, a dolgozatokat pedig központosított bizottság értékeli ki.
"Megváltozott a négy-öt évvel ezelőtti helyzet, amikor minden érettségire beiratkozott diák vígan, dalolva átment, függetlenül attól, hogy mennyit tudott" - mondta az államtitkár, aki szerint a szigorítás következtében az érettségi vizsga újból visszanyerte rangját.
Arra a kérdésre, hogy a végzős diákoknak a húsz százaléka miért nem iratkozott be, elmondta, hogy egyrészt a diákok és a szülők is rájöttek arra, hogy nem csak formalitás az érettségi, másrészt az iskoláknak és a tanároknak sem volt kellemes a nagy bukási arány, ezért elmagyarázták azoknak a diákoknak, akiknek kellett, hogy most még nincsenek felkészülve, és esetleg az őszi pótérettségin próbálkozzanak.
Az idei mintegy 7500-8000 magyar végzős diák közül 6700-an iratkoztak fel az érettségire, ami azt jelenti, hogy az országos átlaghoz képest a magyarul tanuló fiataloknak valamivel nagyobb aránya vállalta a próbatételt.
Romániában tavaly az érettségiző diákoknak a 44,26 százaléka vette sikerrel a vizsgát. A szigorítás miatt az utóbbi években folyamatosan romlottak az eredmények. 2009-ben a jelentkezők 81,47 százaléka, 2010-ben 69,3 százaléka vizsgázott sikeresen, 2011-ben viszont a sikeres érettségizők aránya 45,72 százalékra csökkent.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
