Újabb felsőoktatási intézmény kerülhet bajba a fizetős szakok – ebben az évben már központilag meghatározott – féléves tandíja miatt. A Magyar Táncművészeti Főiskolának szemeszterenként legalább 300 ezer forintot kellene elkérnie az állami ösztöndíjas helyekről kiszoruló hallgatóktól, pedig a rektor szerint ennél jóval olcsóbban is meg tudnák szervezni az oktatást. Az oktatási államtitkárság szerint 2013-ig nem lehet változtatni az összegeken.
195-216 ezer forint – tavaly ennyit kellett fizetni egy szemeszterért a táncművészeti főiskolán. Bár a képzés megszervezése szeptembertől sem kerül majd többe, azok a hallgatók mégis drágábban tanulhatnak, akik idén felvételiznek, de nem szereznek ösztöndíjas vagy részösztöndíjas helyet.
Az oktatási államtitkárság január közepén hozta nyilvánosságra azt a listát, amely az önköltség alsó és felső határát tartalmazza. Ez alapján a művészeti alapszakokért 300 és 800 ezer forint közötti összeget kérhetnek szemeszterenként a felsőoktatási intézmények – a két összeghatárhoz akkor is ragaszkodniuk kell, ha a képzéseket ennél jóval olcsóbban, vagy éppen jóval drágábban tudják csak megszervezni.
Szakály György, a főiskola rektora szerint ezzel „aligha teljesíthető bevételi kötelezettséget” ír elő az erőforrás-minisztérium, az oktatási kormányzat nem tett ugyanis különbséget a különböző művészeti szakok és képzési formák között. „Több táncpedagógus, koreográfus munka mellett, estin végzi a tanulmányokat, kevesebb óraszámmal, tehát olcsóbban is komplett az elvégezendő anyag” – mondta.
„Azt mondta a fenntartó, hogy vegyünk fel még több külföldi, fizetős hallgatót. Idén végez egy csak külföldi növendékekből álló osztály. Tizenkét termünk van, több külföldi diákot egyszerűen nem tudok hová tenni” – tette hozzá.
Vakon kellett belőni a féléves tandíjat
Az egyetemeknek és főiskoláknak december elejéig kellett elkészíteniük a kalkulációt arról, mennyit kérnének az önköltséges szakra járó hallgatóktól a következő tanévben – a számításokhoz azonban a legfontosabb információ, az ösztöndíjas helyek száma hiányzott, azt ugyanis csak január közepén hozta nyilvánosságra az oktatási államtitkárság.
| Mennyibe kerülnek 2012-től a fizetős képzések? |
Gazdasági, jogi és társadalomtudományi szakok Bölcsészettudományi és tanári szakok Orvosi, egészségtudományi, sporttudományi és természettudományi szakok |
Decemberben több rektor úgy nyilatkozott az eduline-nak, hogy ők a 2011-es államilag finanszírozott helyek alapján számoltak, de ha az állandó kiadások maradnak, az államis helyek száma azonban drasztikusan csökken - ahogy az több képzési területen történt -, már jövőre gondot okozhat a képzések finanszírozása.
Az oktatási államtitkárság szerint az alsó és a felső összeghatárokat az intézmények által meghatározott önköltség, a költségvetési támogatás, a "fizetőképes kereslet" és a korábbi Felsőoktatási és Tudományos Tanács javaslata alapján határozták meg - és bár a táncművészeti főiskola problémája eljutott hozzájuk is, a 2013-as felvételi időszakig biztos nem változtatnak majd az összegeken, "ez garantálja ugyanis, hogy a pótfelvételi és az általános eljárásban résztvevők ugyanakkora mértékű önköltséggel számolhassanak" - írták az eduline kérdésére.
Az MBA-képzések árával is baj van
A Budapesti Gazdaságtudományi és Műszaki Egyetemen (BME) a táncművészetivel ellentétben túl alacsonynak tartják az önköltséges hallgatóktól kérhető féléves tandíjat. Ott az MBA-mesterképzésekkel van baj: a korábbi 610 ezer helyett maximum 400 ezer forintot kérhetnek a szakért, pedig az intézmény rektorhelyettese szerint ennyi pénzből nem lehet megszervezni az oktatást, legalábbis az eddigi színvonalon.
„A korábbi magasabb ár számos plusz szolgáltatás költségeit is fedezte, így például a kiemelt magyar és esetenként külföldi oktatói gárdát, a teljes tananyagellátást, az előadások videófelvételeit, a hétvégi oktatást” – mondta Andor György. A BME rektorhelyettese azt reméli, hosszú távon a problémát a hallgatói létszám emelkedése és a szabályok változtatása megoldja majd.
Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint a részidős – vagyis esti, levelezős – képzések önköltségi díjának alsó és felső határával is probléma lehet. „Az oktatás időszükségletének rövidítése kifejezetten emelheti a költségeket, ehhez sokkal színvonalasabb tananyagellátás is kapcsolódhat, de intenzívebb oktatás, több konzultáció, drágább oktatástechnika és magasabb színvonalú adminisztrációs kiszolgálás is” – mondta.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
