Újabb felsőoktatási intézmény kerülhet bajba a fizetős szakok – ebben az évben már központilag meghatározott – féléves tandíja miatt. A Magyar Táncművészeti Főiskolának szemeszterenként legalább 300 ezer forintot kellene elkérnie az állami ösztöndíjas helyekről kiszoruló hallgatóktól, pedig a rektor szerint ennél jóval olcsóbban is meg tudnák szervezni az oktatást. Az oktatási államtitkárság szerint 2013-ig nem lehet változtatni az összegeken.
195-216 ezer forint – tavaly ennyit kellett fizetni egy szemeszterért a táncművészeti főiskolán. Bár a képzés megszervezése szeptembertől sem kerül majd többe, azok a hallgatók mégis drágábban tanulhatnak, akik idén felvételiznek, de nem szereznek ösztöndíjas vagy részösztöndíjas helyet.
Az oktatási államtitkárság január közepén hozta nyilvánosságra azt a listát, amely az önköltség alsó és felső határát tartalmazza. Ez alapján a művészeti alapszakokért 300 és 800 ezer forint közötti összeget kérhetnek szemeszterenként a felsőoktatási intézmények – a két összeghatárhoz akkor is ragaszkodniuk kell, ha a képzéseket ennél jóval olcsóbban, vagy éppen jóval drágábban tudják csak megszervezni.
Szakály György, a főiskola rektora szerint ezzel „aligha teljesíthető bevételi kötelezettséget” ír elő az erőforrás-minisztérium, az oktatási kormányzat nem tett ugyanis különbséget a különböző művészeti szakok és képzési formák között. „Több táncpedagógus, koreográfus munka mellett, estin végzi a tanulmányokat, kevesebb óraszámmal, tehát olcsóbban is komplett az elvégezendő anyag” – mondta.
„Azt mondta a fenntartó, hogy vegyünk fel még több külföldi, fizetős hallgatót. Idén végez egy csak külföldi növendékekből álló osztály. Tizenkét termünk van, több külföldi diákot egyszerűen nem tudok hová tenni” – tette hozzá.
Vakon kellett belőni a féléves tandíjat
Az egyetemeknek és főiskoláknak december elejéig kellett elkészíteniük a kalkulációt arról, mennyit kérnének az önköltséges szakra járó hallgatóktól a következő tanévben – a számításokhoz azonban a legfontosabb információ, az ösztöndíjas helyek száma hiányzott, azt ugyanis csak január közepén hozta nyilvánosságra az oktatási államtitkárság.
| Mennyibe kerülnek 2012-től a fizetős képzések? |
Gazdasági, jogi és társadalomtudományi szakok Bölcsészettudományi és tanári szakok Orvosi, egészségtudományi, sporttudományi és természettudományi szakok |
Decemberben több rektor úgy nyilatkozott az eduline-nak, hogy ők a 2011-es államilag finanszírozott helyek alapján számoltak, de ha az állandó kiadások maradnak, az államis helyek száma azonban drasztikusan csökken - ahogy az több képzési területen történt -, már jövőre gondot okozhat a képzések finanszírozása.
Az oktatási államtitkárság szerint az alsó és a felső összeghatárokat az intézmények által meghatározott önköltség, a költségvetési támogatás, a "fizetőképes kereslet" és a korábbi Felsőoktatási és Tudományos Tanács javaslata alapján határozták meg - és bár a táncművészeti főiskola problémája eljutott hozzájuk is, a 2013-as felvételi időszakig biztos nem változtatnak majd az összegeken, "ez garantálja ugyanis, hogy a pótfelvételi és az általános eljárásban résztvevők ugyanakkora mértékű önköltséggel számolhassanak" - írták az eduline kérdésére.
Az MBA-képzések árával is baj van
A Budapesti Gazdaságtudományi és Műszaki Egyetemen (BME) a táncművészetivel ellentétben túl alacsonynak tartják az önköltséges hallgatóktól kérhető féléves tandíjat. Ott az MBA-mesterképzésekkel van baj: a korábbi 610 ezer helyett maximum 400 ezer forintot kérhetnek a szakért, pedig az intézmény rektorhelyettese szerint ennyi pénzből nem lehet megszervezni az oktatást, legalábbis az eddigi színvonalon.
„A korábbi magasabb ár számos plusz szolgáltatás költségeit is fedezte, így például a kiemelt magyar és esetenként külföldi oktatói gárdát, a teljes tananyagellátást, az előadások videófelvételeit, a hétvégi oktatást” – mondta Andor György. A BME rektorhelyettese azt reméli, hosszú távon a problémát a hallgatói létszám emelkedése és a szabályok változtatása megoldja majd.
Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint a részidős – vagyis esti, levelezős – képzések önköltségi díjának alsó és felső határával is probléma lehet. „Az oktatás időszükségletének rövidítése kifejezetten emelheti a költségeket, ehhez sokkal színvonalasabb tananyagellátás is kapcsolódhat, de intenzívebb oktatás, több konzultáció, drágább oktatástechnika és magasabb színvonalú adminisztrációs kiszolgálás is” – mondta.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
