Újabb felsőoktatási intézmény kerülhet bajba a fizetős szakok – ebben az évben már központilag meghatározott – féléves tandíja miatt. A Magyar Táncművészeti Főiskolának szemeszterenként legalább 300 ezer forintot kellene elkérnie az állami ösztöndíjas helyekről kiszoruló hallgatóktól, pedig a rektor szerint ennél jóval olcsóbban is meg tudnák szervezni az oktatást. Az oktatási államtitkárság szerint 2013-ig nem lehet változtatni az összegeken.
195-216 ezer forint – tavaly ennyit kellett fizetni egy szemeszterért a táncművészeti főiskolán. Bár a képzés megszervezése szeptembertől sem kerül majd többe, azok a hallgatók mégis drágábban tanulhatnak, akik idén felvételiznek, de nem szereznek ösztöndíjas vagy részösztöndíjas helyet.
Az oktatási államtitkárság január közepén hozta nyilvánosságra azt a listát, amely az önköltség alsó és felső határát tartalmazza. Ez alapján a művészeti alapszakokért 300 és 800 ezer forint közötti összeget kérhetnek szemeszterenként a felsőoktatási intézmények – a két összeghatárhoz akkor is ragaszkodniuk kell, ha a képzéseket ennél jóval olcsóbban, vagy éppen jóval drágábban tudják csak megszervezni.
Szakály György, a főiskola rektora szerint ezzel „aligha teljesíthető bevételi kötelezettséget” ír elő az erőforrás-minisztérium, az oktatási kormányzat nem tett ugyanis különbséget a különböző művészeti szakok és képzési formák között. „Több táncpedagógus, koreográfus munka mellett, estin végzi a tanulmányokat, kevesebb óraszámmal, tehát olcsóbban is komplett az elvégezendő anyag” – mondta.
„Azt mondta a fenntartó, hogy vegyünk fel még több külföldi, fizetős hallgatót. Idén végez egy csak külföldi növendékekből álló osztály. Tizenkét termünk van, több külföldi diákot egyszerűen nem tudok hová tenni” – tette hozzá.
Vakon kellett belőni a féléves tandíjat
Az egyetemeknek és főiskoláknak december elejéig kellett elkészíteniük a kalkulációt arról, mennyit kérnének az önköltséges szakra járó hallgatóktól a következő tanévben – a számításokhoz azonban a legfontosabb információ, az ösztöndíjas helyek száma hiányzott, azt ugyanis csak január közepén hozta nyilvánosságra az oktatási államtitkárság.
| Mennyibe kerülnek 2012-től a fizetős képzések? |
Gazdasági, jogi és társadalomtudományi szakok Bölcsészettudományi és tanári szakok Orvosi, egészségtudományi, sporttudományi és természettudományi szakok |
Decemberben több rektor úgy nyilatkozott az eduline-nak, hogy ők a 2011-es államilag finanszírozott helyek alapján számoltak, de ha az állandó kiadások maradnak, az államis helyek száma azonban drasztikusan csökken - ahogy az több képzési területen történt -, már jövőre gondot okozhat a képzések finanszírozása.
Az oktatási államtitkárság szerint az alsó és a felső összeghatárokat az intézmények által meghatározott önköltség, a költségvetési támogatás, a "fizetőképes kereslet" és a korábbi Felsőoktatási és Tudományos Tanács javaslata alapján határozták meg - és bár a táncművészeti főiskola problémája eljutott hozzájuk is, a 2013-as felvételi időszakig biztos nem változtatnak majd az összegeken, "ez garantálja ugyanis, hogy a pótfelvételi és az általános eljárásban résztvevők ugyanakkora mértékű önköltséggel számolhassanak" - írták az eduline kérdésére.
Az MBA-képzések árával is baj van
A Budapesti Gazdaságtudományi és Műszaki Egyetemen (BME) a táncművészetivel ellentétben túl alacsonynak tartják az önköltséges hallgatóktól kérhető féléves tandíjat. Ott az MBA-mesterképzésekkel van baj: a korábbi 610 ezer helyett maximum 400 ezer forintot kérhetnek a szakért, pedig az intézmény rektorhelyettese szerint ennyi pénzből nem lehet megszervezni az oktatást, legalábbis az eddigi színvonalon.
„A korábbi magasabb ár számos plusz szolgáltatás költségeit is fedezte, így például a kiemelt magyar és esetenként külföldi oktatói gárdát, a teljes tananyagellátást, az előadások videófelvételeit, a hétvégi oktatást” – mondta Andor György. A BME rektorhelyettese azt reméli, hosszú távon a problémát a hallgatói létszám emelkedése és a szabályok változtatása megoldja majd.
Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint a részidős – vagyis esti, levelezős – képzések önköltségi díjának alsó és felső határával is probléma lehet. „Az oktatás időszükségletének rövidítése kifejezetten emelheti a költségeket, ehhez sokkal színvonalasabb tananyagellátás is kapcsolódhat, de intenzívebb oktatás, több konzultáció, drágább oktatástechnika és magasabb színvonalú adminisztrációs kiszolgálás is” – mondta.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
