Csődöt mondott a részösztöndíjas képzési forma, ezért kellett átcsoportosítani a felsőoktatási férőhelyeket - közölte...
Csődöt mondott a részösztöndíjas képzési forma, ezért kellett átcsoportosítani a felsőoktatási férőhelyeket - közölte Hiller István, az MSZP humánpolitikai kabinetvezetője, aki szerint erre a formára azért nem volt elég jelentkező, mert fizetni is kellett volna érte, és a röghöz kötési dokumentumot is alá kellett volna írni.
A beismerés kellemetlen az oktatási kormányzatnak, de jó a felvételizőknek, mert így legalább nem marad kihasználatlan férőhely, bár a menet közben megváltoztatott szabályok felvethetnek még aggályokat - jegyezte meg Hiller István. Kitért arra is, hogy az állami támogatás radikális csökkentése és a rosszul kidolgozott férőhelyelosztás egyszerre okozza a mostani problémát.
Hoffmann Rózsa a keddi kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy ötezerrel több hallgató kezdheti meg tanulmányait teljes állami ösztöndíjjal a szeptemberben induló tanévben. Az oktatási államtitkár elmondta: az idei jelentkezési adatok feldolgozása után döntöttek úgy, hogy ennyi férőhelyet átcsoportosítanak az eredetileg részösztöndíjas helyektől. A felsőfokú szakképzésen, alapképzésen, illetve egységes, osztatlan képzésen így 34 087 helyett 39 087-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben térítésmentesen. A keretszámokat - képzési területekre lebontva - itt találjátok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
