Már az első évben becsődölt a részösztöndíjas képzési forma?

Csődöt mondott a részösztöndíjas képzési forma, ezért kellett átcsoportosítani a felsőoktatási férőhelyeket - közölte...

  • eduline/mti
Hoffmann Rózsa és Hiller István. Nem volt sikertörténet a részösztöndíjas képzés bevezetése
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Csődöt mondott a részösztöndíjas képzési forma, ezért kellett átcsoportosítani a felsőoktatási férőhelyeket - közölte Hiller István, az MSZP humánpolitikai kabinetvezetője, aki szerint erre a formára azért nem volt elég jelentkező, mert fizetni is kellett volna érte, és a röghöz kötési dokumentumot is alá kellett volna írni.

A beismerés kellemetlen az oktatási kormányzatnak, de jó a felvételizőknek, mert így legalább nem marad kihasználatlan férőhely, bár a menet közben megváltoztatott szabályok felvethetnek még aggályokat - jegyezte meg Hiller István. Kitért arra is, hogy az állami támogatás radikális csökkentése és a rosszul kidolgozott férőhelyelosztás egyszerre okozza a mostani problémát. 

Hoffmann Rózsa a keddi kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy ötezerrel több hallgató kezdheti meg tanulmányait teljes állami ösztöndíjjal a szeptemberben induló tanévben. Az oktatási államtitkár elmondta: az idei jelentkezési adatok feldolgozása után döntöttek úgy, hogy ennyi férőhelyet átcsoportosítanak az eredetileg részösztöndíjas helyektől. A felsőfokú szakképzésen, alapképzésen, illetve egységes, osztatlan képzésen így 34 087 helyett 39 087-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben térítésmentesen. A keretszámokat - képzési területekre lebontva - itt találjátok.

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.