Majdnem kész indítványt kapnak az Ab-panaszt fontolgató felvételizők

A 2012-es felvételi keretszámos kormányhatározat a magyar közjog szégyene.

  • Eduline

A 2012-es felvételi keretszámos kormányhatározat a magyar közjog szégyene. A tartalmával sem tudunk azonosulni, de a felháborodásunk nem annak szól, hogy nem értünk a változások irányával. Nem is annak, hogy a kormány súlyosan sérti a felsőoktatási törvényt. A botrány ebben az ügyben az, hogy a nagybetűs Életet kezdő 18 éveseknek az állam nyíltan és kendőzetlenül megüzente, hogy itt nincs jogbiztonság – olvasható az Így írnánk mi blogon, amelynek szerzői közzétettek egy szabadon felhasználható indítványtervezetet, amely alkotmányjogi panasz alapja lehet.

Meg vagyunk győződve arról, hogy a felsőoktatási finanszírozási rendszer komoly reformra érdemes, és elfogadjuk azt is, hogy az állam alkotmányosan eldöntheti, hogy milyen felsőoktatást, milyen szakon hány hallgatót finanszíroz. Azt viszont nem teheti meg, hogy ezt egyik hónapról a másikra, több tízezer ember élete egyik legfontosabb döntésének a feltételeit alapvetően megváltoztatja. A teljes bejegyzést itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.