A 2012-es felvételi keretszámos kormányhatározat a magyar közjog szégyene.
A 2012-es felvételi keretszámos kormányhatározat a magyar közjog szégyene. A tartalmával sem tudunk azonosulni, de a felháborodásunk nem annak szól, hogy nem értünk a változások irányával. Nem is annak, hogy a kormány súlyosan sérti a felsőoktatási törvényt. A botrány ebben az ügyben az, hogy a nagybetűs Életet kezdő 18 éveseknek az állam nyíltan és kendőzetlenül megüzente, hogy itt nincs jogbiztonság – olvasható az Így írnánk mi blogon, amelynek szerzői közzétettek egy szabadon felhasználható indítványtervezetet, amely alkotmányjogi panasz alapja lehet.
Meg vagyunk győződve arról, hogy a felsőoktatási finanszírozási rendszer komoly reformra érdemes, és elfogadjuk azt is, hogy az állam alkotmányosan eldöntheti, hogy milyen felsőoktatást, milyen szakon hány hallgatót finanszíroz. Azt viszont nem teheti meg, hogy ezt egyik hónapról a másikra, több tízezer ember élete egyik legfontosabb döntésének a feltételeit alapvetően megváltoztatja. A teljes bejegyzést itt olvashatjátok el.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
