Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Túry Gergely
„Egy kevésbé didaktikus és ideologikus szöveg elegánsabb lett volna, de a nehézsége megfelelő, a magyarérettségi nemcsak az irodalmi tudást, hanem a szövegértést és a szövegalkotást is teszteli” – mondta az eduline-nak Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról. A diákoknak idén az 1988-ban kiadott Nemzeti olvasókönyv bevezetőjének részletét kellett elolvasniuk, és az alapján kellett válaszolniuk a kérdésekre.
A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.
Az emelt szintű magyarérettségi javítókulcsát pedig innen tölthetitek le.
A szövegértési feladatsor megoldását itt nézhetitek meg
A szövegalkotási feladatsor megoldási javaslatait itt nézhetitek meg.
Szabó Roland, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára szerint is átlagos nehézségű volt a szöveg, igaz, diákjai szerint néhány feladat becsapós volt – az 1., a 3., az 5. és 10. feladattal lehettek nehézségeik.
Szövegalkotás: érvelés, Arany vagy Karinthy?
A középszintű magyarérettségi második részében három feladat - Arany János Tetemre hívás című balladája, Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című művének két karcolata, valamint egy érvelés - közül kellett választani.
A Vörösmarty végzősei közül a legtöbben az érvelést választották, és azok is ezt az esszét írták meg, akik novellaelemzésre számítottak. „Az érveléshez a tananyagban szereplő eposzokat használták a vizsgázók, és a heroikus életszemlélet mellett érveltek” – mondta Szabó Roland, aki szerint a legjobban az Arany János-témáról lehetett írni, „aki biztosra ment, ezt választotta”.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint is „jó téma” volt a Tetemre hívás című mű, bár balladaként nem a legtipikusabb. „Az elmúlt három-négy évben csak olyan szövegek szerepeltek az elemzésben, amelyek nem voltak benne a tananyagban, ez jó irány, így az önálló elemzési készséget mérte a feladatsor. A Tetemre hívást ismerhetik a diákok, bár nincs benne a tananyagban, így viszont azok, akik nem olvasták, komoly hátrányba kerültek” – magyarázta Arató László.
Szabó Roland szerint a Karinthy-karcolatok viszont nem voltak népszerűek, a diákok ugyanis két vers összehasonlítására számítottak. Viszont a két művet jól össze lehetett hasonlítani a két megadott szempont alapján, az elbeszélői nézőpontból fakadó azonosságok és különbségek, valamint a tanár és az osztálytársak címszereplőkhöz való viszonya alapján.
| Ilyen volt az emelt szintű érettségi |
| Az emelt szintű érettségi vizsgát választóknak Heltai Jenő Nagyapó című novelláját kellett értelmezniük, és választ adniuk arra, miként érvényesülnek benne a tragikus és a komikus elemek. A feladatok között szerepelt tudományos, természettudományos problémák és tudományos karakterek bemutatása irodalmi műveken keresztül. Emellett az érettségizőknek olyan feladatuk is volt, hogy bevezetőszöveget írjanak egy olyan kiállításhoz, amelyet a Petőfi Irodalmi Kör szervez a nyelvújításról fiataloknak. |
