„Egy kevésbé didaktikus és ideologikus szöveg elegánsabb lett volna, de a nehézsége megfelelő, a magyarérettségi...
„Egy kevésbé didaktikus és ideologikus szöveg elegánsabb lett volna, de a nehézsége megfelelő, a magyarérettségi nemcsak az irodalmi tudást, hanem a szövegértést és a szövegalkotást is teszteli” – mondta az eduline-nak Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról. A diákoknak idén az 1988-ban kiadott Nemzeti olvasókönyv bevezetőjének részletét kellett elolvasniuk, és az alapján kellett válaszolniuk a kérdésekre.
A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.
Az emelt szintű magyarérettségi javítókulcsát pedig innen tölthetitek le.
A szövegértési feladatsor megoldását itt nézhetitek meg
A szövegalkotási feladatsor megoldási javaslatait itt nézhetitek meg.
Szabó Roland, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára szerint is átlagos nehézségű volt a szöveg, igaz, diákjai szerint néhány feladat becsapós volt – az 1., a 3., az 5. és 10. feladattal lehettek nehézségeik.
Szövegalkotás: érvelés, Arany vagy Karinthy?
A középszintű magyarérettségi második részében három feladat - Arany János Tetemre hívás című balladája, Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című művének két karcolata, valamint egy érvelés - közül kellett választani.
A Vörösmarty végzősei közül a legtöbben az érvelést választották, és azok is ezt az esszét írták meg, akik novellaelemzésre számítottak. „Az érveléshez a tananyagban szereplő eposzokat használták a vizsgázók, és a heroikus életszemlélet mellett érveltek” – mondta Szabó Roland, aki szerint a legjobban az Arany János-témáról lehetett írni, „aki biztosra ment, ezt választotta”.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint is „jó téma” volt a Tetemre hívás című mű, bár balladaként nem a legtipikusabb. „Az elmúlt három-négy évben csak olyan szövegek szerepeltek az elemzésben, amelyek nem voltak benne a tananyagban, ez jó irány, így az önálló elemzési készséget mérte a feladatsor. A Tetemre hívást ismerhetik a diákok, bár nincs benne a tananyagban, így viszont azok, akik nem olvasták, komoly hátrányba kerültek” – magyarázta Arató László.
Szabó Roland szerint a Karinthy-karcolatok viszont nem voltak népszerűek, a diákok ugyanis két vers összehasonlítására számítottak. Viszont a két művet jól össze lehetett hasonlítani a két megadott szempont alapján, az elbeszélői nézőpontból fakadó azonosságok és különbségek, valamint a tanár és az osztálytársak címszereplőkhöz való viszonya alapján.
| Ilyen volt az emelt szintű érettségi |
| Az emelt szintű érettségi vizsgát választóknak Heltai Jenő Nagyapó című novelláját kellett értelmezniük, és választ adniuk arra, miként érvényesülnek benne a tragikus és a komikus elemek. A feladatok között szerepelt tudományos, természettudományos problémák és tudományos karakterek bemutatása irodalmi műveken keresztül. Emellett az érettségizőknek olyan feladatuk is volt, hogy bevezetőszöveget írjanak egy olyan kiállításhoz, amelyet a Petőfi Irodalmi Kör szervez a nyelvújításról fiataloknak. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
