Magyarérettségi: ilyen lesz az idei feladatsor

Hétfőn a magyarvizsgákkal folytatódik a 2011-es őszi érettségi: mire kell odafigyelni a szövegértési és szövegalkotási...

  • Szabó Fruzsina

Hétfőn a magyarvizsgákkal folytatódik a 2011-es őszi érettségi: mire kell odafigyelni a szövegértési és szövegalkotási feladatoknál? Az érvelést, az elemzést vagy az összehasonlító elemzést érdemes választani a feladatlap második részének esszékérdései közül?

Szövegértési feladatok: így lehet maximális pontszámot elérni

A középszintű magyarérettségi kitöltésére idén is 240 percet kapnak a diákok: a szövegértési kérdéseket 60 perc alatt kell megválaszolniuk, míg az esszéfeladatra 180 percük van. A szövegértési feladat alapja általában egy esszé, egy újságcikk vagy egy novella. A 2011-es tavaszi középszintű érettségin Nemes Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről című művét kellett feldolgozni: a szöveg tartalmával kapcsolatos feleletválasztós kérdések megválaszolása mellett igaz-hamis feladatok is voltak, a helyes megoldásokkal összesen 40 pontot lehetett gyűjteni. A 2011-es őszi érettségi dátumait itt nézheted meg.

Komárik Anna, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium magyartanára szerint ingadozó a feladatsor nehézségi szintje. Az egyik évben nem jelent különösebb gondot a szövegértési feladatok megoldása a diákoknak, máskor viszont esélyük sincs kitölteni a tesztet 60 perc alatt, sőt az elmúlt években többször pontatlanul fogalmazták meg a kérdéseket az írásbeli összeállítói.

Túry Gergely

A szaktanár szerint a szövegértési feladatok közül általában az megy a legnehezebben a vizsgázóknak, ahol azt kell megállapítaniuk, egy-egy gondolat a szöveg melyik szereplőjétől származik, az időhiány és az izgalom miatt könnyen össze lehet keverni, melyik szereplő mit mondott – bármennyire is egyszerűnek tűnik a feladat.

A pedagógus szerint érdemes figyelni az egyes feladatoknál elérhető maximális pontszámot, ebből ugyanis következtetni lehet arra, hogy nagyjából hány részből álló választ várnak: ha egy kérdésnél hat pont a maximum, valószínűleg négy konkrét tényre, adatra kíváncsiak, és két pontot adnak a megfogalmazásra. Komárik Anna tapasztalatai szerint a legtöbb végzősnek azok a szövegek nem okoznak a gondot, amelyekkel a mindennapokban is gyakran találkoznak: a hírportálokon és napilapokban megjelenő cikkek értelmezésével például többnyire nem szokott problémájuk lenni.

Esszéfeladatok: az összehasonlító elemzéshez kell a legtöbb tudás

A magyarérettségi második részében három esszéfeladat – érvelés, műértelmezés és összehasonlító elemzés – közül lehet választani. 2011 májusában egy Móricz Zsigmond-novella, egy Petőfi- és egy Csokonai-költemény összehasonlítása, valamint egy Szophoklész-részletre támaszkodó érvelés közül választhattak a diákok.

Stiller Ákos

Az esszékérdések értékelésében a tartalmi elemek és a szerkezet maximum 20-20 pontot, a nyelvi minőség szintén 20 pontot ér, vagyis összesen 60 pontot adhatnak a javítótanárok. Olvashatatlan írás miatt 3, helyesírási hibák miatt maximum 15 pontot vonhatnak le, úgyhogy érdemes ellenőrizni a nehezebb szavakat,helyesírási szabályzatot és szótárt ugyanis lehet használni. Milyen segédeszközöket lehet használni az érettségin? A legális puskák listáját itt találod.

„A diákok közül a legtöbben a műelemzést választják, ami az esetek többségében egy novella elemzése. Az érveléshez kell a legszélesebb háttértudás, ott három-négy irodalmi alkotás bevonásával kell felépíteni a szöveget. Előfordul, hogy ezt is választják a végzősök, de az is előfordul, hogy tartalmilag nem állják meg a helyüket ezek a dolgozatok” - mondta a mohácsi Radnóti Miklós Szakközépiskola tanára.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.