Magyarérettségi: ilyen lesz az idei feladatsor

Hétfőn a magyarvizsgákkal folytatódik a 2011-es őszi érettségi: mire kell odafigyelni a szövegértési és szövegalkotási...

  • Szabó Fruzsina

Hétfőn a magyarvizsgákkal folytatódik a 2011-es őszi érettségi: mire kell odafigyelni a szövegértési és szövegalkotási feladatoknál? Az érvelést, az elemzést vagy az összehasonlító elemzést érdemes választani a feladatlap második részének esszékérdései közül?

Szövegértési feladatok: így lehet maximális pontszámot elérni

A középszintű magyarérettségi kitöltésére idén is 240 percet kapnak a diákok: a szövegértési kérdéseket 60 perc alatt kell megválaszolniuk, míg az esszéfeladatra 180 percük van. A szövegértési feladat alapja általában egy esszé, egy újságcikk vagy egy novella. A 2011-es tavaszi középszintű érettségin Nemes Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről című művét kellett feldolgozni: a szöveg tartalmával kapcsolatos feleletválasztós kérdések megválaszolása mellett igaz-hamis feladatok is voltak, a helyes megoldásokkal összesen 40 pontot lehetett gyűjteni. A 2011-es őszi érettségi dátumait itt nézheted meg.

Komárik Anna, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium magyartanára szerint ingadozó a feladatsor nehézségi szintje. Az egyik évben nem jelent különösebb gondot a szövegértési feladatok megoldása a diákoknak, máskor viszont esélyük sincs kitölteni a tesztet 60 perc alatt, sőt az elmúlt években többször pontatlanul fogalmazták meg a kérdéseket az írásbeli összeállítói.

Túry Gergely

A szaktanár szerint a szövegértési feladatok közül általában az megy a legnehezebben a vizsgázóknak, ahol azt kell megállapítaniuk, egy-egy gondolat a szöveg melyik szereplőjétől származik, az időhiány és az izgalom miatt könnyen össze lehet keverni, melyik szereplő mit mondott – bármennyire is egyszerűnek tűnik a feladat.

A pedagógus szerint érdemes figyelni az egyes feladatoknál elérhető maximális pontszámot, ebből ugyanis következtetni lehet arra, hogy nagyjából hány részből álló választ várnak: ha egy kérdésnél hat pont a maximum, valószínűleg négy konkrét tényre, adatra kíváncsiak, és két pontot adnak a megfogalmazásra. Komárik Anna tapasztalatai szerint a legtöbb végzősnek azok a szövegek nem okoznak a gondot, amelyekkel a mindennapokban is gyakran találkoznak: a hírportálokon és napilapokban megjelenő cikkek értelmezésével például többnyire nem szokott problémájuk lenni.

Esszéfeladatok: az összehasonlító elemzéshez kell a legtöbb tudás

A magyarérettségi második részében három esszéfeladat – érvelés, műértelmezés és összehasonlító elemzés – közül lehet választani. 2011 májusában egy Móricz Zsigmond-novella, egy Petőfi- és egy Csokonai-költemény összehasonlítása, valamint egy Szophoklész-részletre támaszkodó érvelés közül választhattak a diákok.

Stiller Ákos

Az esszékérdések értékelésében a tartalmi elemek és a szerkezet maximum 20-20 pontot, a nyelvi minőség szintén 20 pontot ér, vagyis összesen 60 pontot adhatnak a javítótanárok. Olvashatatlan írás miatt 3, helyesírási hibák miatt maximum 15 pontot vonhatnak le, úgyhogy érdemes ellenőrizni a nehezebb szavakat,helyesírási szabályzatot és szótárt ugyanis lehet használni. Milyen segédeszközöket lehet használni az érettségin? A legális puskák listáját itt találod.

„A diákok közül a legtöbben a műelemzést választják, ami az esetek többségében egy novella elemzése. Az érveléshez kell a legszélesebb háttértudás, ott három-négy irodalmi alkotás bevonásával kell felépíteni a szöveget. Előfordul, hogy ezt is választják a végzősök, de az is előfordul, hogy tartalmilag nem állják meg a helyüket ezek a dolgozatok” - mondta a mohácsi Radnóti Miklós Szakközépiskola tanára.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.