"Tartalmatlan könyvek", irodalmi kétszersültek és Kosztolányi a magyarérettségin

Kölcsey Ferenc Parainesisét, Weöres Sándor Az éjszaka csodái című költeményét, valamint egy Ady-, egy Kosztolányi- és egy Füst Milán-verset kellett elemezniük azoknak a diákoknak, akik hétfőn érettségiztek magyar nyelvből és irodalomból.

  • Eduline
Fülöp Máté

A középszintű magyarérettségi négyórás volt, és két részből állt: a szövegértési feladatsor megoldására 60, a szövegalkotásra 180 percet kaptak a diákok. A szövegértési teszt alapja Beke József irodalomtörténész átdolgozott irodalmi művekről szóló tanulmánya volt - az érettségizőknek többek között rövid választ igénylő, valamint igaz-hamis kérdésekre kellett válaszolniuk.

A középszinten vizsgázóknak a szövegalkotási feladatsor három feladata közül egyet kellett választaniuk. Írhattak fogalmazást arról, hogy mennyiben aktuális a XXI. században Kölcsey Ferenc Parainesisének egyik tételmondata ("kerüld a tartalmatlan könyveket", "a bölcsesség legnagyobb mestere az élet"), elemezhették Weöres Sándor Az éjszaka csodái című művét, vagy összehasonlíthatták Ady Endre Hunn, új legenda, valamint Kosztolányi Dezső Költő a 20. században című művét.

Feladatsorok és megoldások 

A középszintű magyarérettségi feladatsora

A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű magyarérettségi feladatsora

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű magyarérettségi irodalmi-műveltségi feladatsora Voigt Vilmos Folklór és folklorizmus című tanulmányának részletéhez kapcsolódott. A vizsga második részében egy Füst Milán-művet kellett elemezni, Rick Altman Újrafelhasználható csomagolás című szövege alapján kellett fogalmazást írni arról, érvényesek-e a műfaji, műnemi határok a 20-21. század irodalmában, valamint véleményt kellett megfogalmazni arról, hogy a kultúra részei-e a zenei slágerek.
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.