Kölcsey Ferenc Parainesisét, Weöres Sándor Az éjszaka csodái című költeményét, valamint egy Ady-, egy Kosztolányi- és egy Füst Milán-verset kellett elemezniük azoknak a diákoknak, akik hétfőn érettségiztek magyar nyelvből és irodalomból.
A középszintű magyarérettségi négyórás volt, és két részből állt: a szövegértési feladatsor megoldására 60, a szövegalkotásra 180 percet kaptak a diákok. A szövegértési teszt alapja Beke József irodalomtörténész átdolgozott irodalmi művekről szóló tanulmánya volt - az érettségizőknek többek között rövid választ igénylő, valamint igaz-hamis kérdésekre kellett válaszolniuk.
A középszinten vizsgázóknak a szövegalkotási feladatsor három feladata közül egyet kellett választaniuk. Írhattak fogalmazást arról, hogy mennyiben aktuális a XXI. században Kölcsey Ferenc Parainesisének egyik tételmondata ("kerüld a tartalmatlan könyveket", "a bölcsesség legnagyobb mestere az élet"), elemezhették Weöres Sándor Az éjszaka csodái című művét, vagy összehasonlíthatták Ady Endre Hunn, új legenda, valamint Kosztolányi Dezső Költő a 20. században című művét.
| Feladatsorok és megoldások |
A középszintű magyarérettségi feladatsora A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldása |
Az emelt szintű magyarérettségi irodalmi-műveltségi feladatsora Voigt Vilmos Folklór és folklorizmus című tanulmányának részletéhez kapcsolódott. A vizsga második részében egy Füst Milán-művet kellett elemezni, Rick Altman Újrafelhasználható csomagolás című szövege alapján kellett fogalmazást írni arról, érvényesek-e a műfaji, műnemi határok a 20-21. század irodalmában, valamint véleményt kellett megfogalmazni arról, hogy a kultúra részei-e a zenei slágerek.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
