"Tartalmatlan könyvek", irodalmi kétszersültek és Kosztolányi a magyarérettségin

Kölcsey Ferenc Parainesisét, Weöres Sándor Az éjszaka csodái című költeményét, valamint egy Ady-, egy Kosztolányi- és egy Füst Milán-verset kellett elemezniük azoknak a diákoknak, akik hétfőn érettségiztek magyar nyelvből és irodalomból.

  • Eduline
Fülöp Máté

A középszintű magyarérettségi négyórás volt, és két részből állt: a szövegértési feladatsor megoldására 60, a szövegalkotásra 180 percet kaptak a diákok. A szövegértési teszt alapja Beke József irodalomtörténész átdolgozott irodalmi művekről szóló tanulmánya volt - az érettségizőknek többek között rövid választ igénylő, valamint igaz-hamis kérdésekre kellett válaszolniuk.

A középszinten vizsgázóknak a szövegalkotási feladatsor három feladata közül egyet kellett választaniuk. Írhattak fogalmazást arról, hogy mennyiben aktuális a XXI. században Kölcsey Ferenc Parainesisének egyik tételmondata ("kerüld a tartalmatlan könyveket", "a bölcsesség legnagyobb mestere az élet"), elemezhették Weöres Sándor Az éjszaka csodái című művét, vagy összehasonlíthatták Ady Endre Hunn, új legenda, valamint Kosztolányi Dezső Költő a 20. században című művét.

Feladatsorok és megoldások 

A középszintű magyarérettségi feladatsora

A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű magyarérettségi feladatsora

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű magyarérettségi irodalmi-műveltségi feladatsora Voigt Vilmos Folklór és folklorizmus című tanulmányának részletéhez kapcsolódott. A vizsga második részében egy Füst Milán-művet kellett elemezni, Rick Altman Újrafelhasználható csomagolás című szövege alapján kellett fogalmazást írni arról, érvényesek-e a műfaji, műnemi határok a 20-21. század irodalmában, valamint véleményt kellett megfogalmazni arról, hogy a kultúra részei-e a zenei slágerek.
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.