"Tartalmatlan könyvek", irodalmi kétszersültek és Kosztolányi a magyarérettségin

Kölcsey Ferenc Parainesisét, Weöres Sándor Az éjszaka csodái című költeményét, valamint egy Ady-, egy Kosztolányi- és egy Füst Milán-verset kellett elemezniük azoknak a diákoknak, akik hétfőn érettségiztek magyar nyelvből és irodalomból.

  • Eduline
Fülöp Máté

A középszintű magyarérettségi négyórás volt, és két részből állt: a szövegértési feladatsor megoldására 60, a szövegalkotásra 180 percet kaptak a diákok. A szövegértési teszt alapja Beke József irodalomtörténész átdolgozott irodalmi művekről szóló tanulmánya volt - az érettségizőknek többek között rövid választ igénylő, valamint igaz-hamis kérdésekre kellett válaszolniuk.

A középszinten vizsgázóknak a szövegalkotási feladatsor három feladata közül egyet kellett választaniuk. Írhattak fogalmazást arról, hogy mennyiben aktuális a XXI. században Kölcsey Ferenc Parainesisének egyik tételmondata ("kerüld a tartalmatlan könyveket", "a bölcsesség legnagyobb mestere az élet"), elemezhették Weöres Sándor Az éjszaka csodái című művét, vagy összehasonlíthatták Ady Endre Hunn, új legenda, valamint Kosztolányi Dezső Költő a 20. században című művét.

Feladatsorok és megoldások 

A középszintű magyarérettségi feladatsora

A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű magyarérettségi feladatsora

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű magyarérettségi irodalmi-műveltségi feladatsora Voigt Vilmos Folklór és folklorizmus című tanulmányának részletéhez kapcsolódott. A vizsga második részében egy Füst Milán-művet kellett elemezni, Rick Altman Újrafelhasználható csomagolás című szövege alapján kellett fogalmazást írni arról, érvényesek-e a műfaji, műnemi határok a 20-21. század irodalmában, valamint véleményt kellett megfogalmazni arról, hogy a kultúra részei-e a zenei slágerek.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.