Ottlik vagy Örkény? Milyen esszéfeladatok lehetnek a magyarérettségin?

Az irodalmi évfordulók már nem jelentenek biztos pontot a kétszintű érettségin, nem könnyű megtippelni, hogy 19. vagy 20. századi költő, író művét kell-e majd elemezni az írásbelin. Azért megpróbáltuk: összegyűjtöttük, melyik szerző fordul elő leggyakrabban az írásbelin, milyen műfajok szerepelnek legtöbbször a feladatsorban, és milyen évfordulók vannak 2012-ben.

  • Eduline
Száz éve született Örkény. Vajon az érettségin is lesz Örkény-mű?
Stiller Ákos

A szövegértési feladatsor megoldását itt nézhetitek meg

A szövegalkotási feladatsor megoldási javaslatait itt nézhetitek meg.

A kétszintű érettségi 2005-ös debütálása óta a legtöbbször Kosztolányi Dezső-műveket kellett elemezni a középszintű írásbelin, kétszer volt Petőfi Sándorral, Mikszáth Kálmánnal, Lázár Ervinnel és Juhász Gyulával kapcsolatos kérdés, míg József Attila életműve háromszor volt témakör. Füst Milán, Dsida Jenő, Tóth Árpád, Vas István és Márai Sándor is volt már érettségi kérdés.

Az 1988-as Nemzeti olvasókönyv ismertetőjének részletét kell értelmezni a középszintű magyarérettségin - bővebb infót itt találtok.

A magyarérettségiről szóló percről percre tudósításunkat a legfirssebb infókkal itt találjátok.

Karinthy, Arany János és Camus az esszéfeladatok között - a részleteket itt találjátok.

Tavaly Nemes-Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről című művét kellett értelmezni, míg az írásbeli második részében egy – az Antigonéhoz kapcsolódó – érvelés, Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novellájának elemzése, valamint Csokonai Vitéz Mihály Az álom leírása és Petőfi Sándor Az álom… című költeményének összehasonlítása közül lehetett választani. A 2011-es feladatsort és a hivatalos megoldásokat itt nézhetitek meg.

Idén érettségizel?
Az írásbeli után azonnal szeretnéd megtudni, hány pontot szereztél? Az eduline-on rögtön a vizsga után megtalálod a középszintű feladatsorokat és a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Lájkold az eduline-t a Facebookon, vagy iratkozz fel hírlevelünkre itt, így emailben is megkapod a megoldásokat, sőt szaktanárainktól is kérdezhetsz!

Forgács Róbert, a budapesti Eötvös József Gimnázium magyartanára szerint „óvatosan” kell bánni a jóslással, de általában ugyanaz a szerző nem fordul elő két egymást követő évben.

Az viszont tény, hogy világirodalmi szerzők és művek szinte egyáltalán nem jelennek meg a középszintű írásbelin, leginkább a magyar irodalomhoz kapcsolódnak a feladatok – ez szűkíti azoknak a szerzőknek a körét, akiknek az életművét érdemes átfutni az utolsó órákban. És ami még segíthet: az utóbbi években a műelemzéses feladat általában egy-egy novellához kapcsolódott, legtöbbször kortárs vagy 20. századi szerzőtől.

Az évfordulósok: Örkény és Ottlik

És akkor egy kicsit kanyarodjunk vissza az évfordulókhoz. Bár kicsi az esély rá, hogy a tételkészítő bizottság ez alapján döntött, de a biztonság kedvéért: 100 éve született Örkény István és Ottlik Géza, 125 éve Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Áprily Lajos és Csáth Géza. A 2012-es irodalmi évfordulók teljes listáját itt találjátok.

A régi rendszerben könnyebb volt tippelni

A kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt biztosabb pontot jelentettek az irodalmi évfordulók – már csak azért is, mert nem volt szövegértési rész, három esszékérdés közül kellett választani egyet. Arany, Vörösmarty, Jókai, Petőfi, Mikszáth, Ady, József Attila és Móricz Zsigmond nagy eséllyel minden évben szerepelt a magyarérettségin, sőt az átfogó, egy-egy motívumot körüljáró témákhoz – ilyen volt például a természet mint ihletforrás vagy a magyar táj megjelenítése – is jól lehetett használni a legismertebb 19. és 20. századi szerzők életművét.

Minden a 2012-es magyarérettségiről
Május 7-én a magyar nyelv és irodalommal folytatódik a 2012-es érettségi szezon: 88 100-an vizsgáznak középszinten, míg az emelt szintet 1550-en választották. Utánajártunk, mire kell odafigyelni a feladatsor kitöltésekor, melyik feladatnál könnyű pontot veszíteni, mit kell tudni az ötösért és/vagy a kettesért - minderről itt olvashattok.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.