Az irodalmi évfordulók már nem jelentenek biztos pontot a kétszintű érettségin, nem könnyű megtippelni, hogy 19. vagy 20. századi költő, író művét kell-e majd elemezni az írásbelin. Azért megpróbáltuk: összegyűjtöttük, melyik szerző fordul elő leggyakrabban az írásbelin, milyen műfajok szerepelnek legtöbbször a feladatsorban, és milyen évfordulók vannak 2012-ben.
A szövegértési feladatsor megoldását itt nézhetitek meg
A szövegalkotási feladatsor megoldási javaslatait itt nézhetitek meg.
A kétszintű érettségi 2005-ös debütálása óta a legtöbbször Kosztolányi Dezső-műveket kellett elemezni a középszintű írásbelin, kétszer volt Petőfi Sándorral, Mikszáth Kálmánnal, Lázár Ervinnel és Juhász Gyulával kapcsolatos kérdés, míg József Attila életműve háromszor volt témakör. Füst Milán, Dsida Jenő, Tóth Árpád, Vas István és Márai Sándor is volt már érettségi kérdés.
A magyarérettségiről szóló percről percre tudósításunkat a legfirssebb infókkal itt találjátok.
Karinthy, Arany János és Camus az esszéfeladatok között - a részleteket itt találjátok.
Tavaly Nemes-Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről című művét kellett értelmezni, míg az írásbeli második részében egy – az Antigonéhoz kapcsolódó – érvelés, Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novellájának elemzése, valamint Csokonai Vitéz Mihály Az álom leírása és Petőfi Sándor Az álom… című költeményének összehasonlítása közül lehetett választani. A 2011-es feladatsort és a hivatalos megoldásokat itt nézhetitek meg.
| Idén érettségizel? |
| Az írásbeli után azonnal szeretnéd megtudni, hány pontot szereztél? Az eduline-on rögtön a vizsga után megtalálod a középszintű feladatsorokat és a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Lájkold az eduline-t a Facebookon, vagy iratkozz fel hírlevelünkre itt, így emailben is megkapod a megoldásokat, sőt szaktanárainktól is kérdezhetsz! |
Forgács Róbert, a budapesti Eötvös József Gimnázium magyartanára szerint „óvatosan” kell bánni a jóslással, de általában ugyanaz a szerző nem fordul elő két egymást követő évben.
Az viszont tény, hogy világirodalmi szerzők és művek szinte egyáltalán nem jelennek meg a középszintű írásbelin, leginkább a magyar irodalomhoz kapcsolódnak a feladatok – ez szűkíti azoknak a szerzőknek a körét, akiknek az életművét érdemes átfutni az utolsó órákban. És ami még segíthet: az utóbbi években a műelemzéses feladat általában egy-egy novellához kapcsolódott, legtöbbször kortárs vagy 20. századi szerzőtől.
Az évfordulósok: Örkény és Ottlik
És akkor egy kicsit kanyarodjunk vissza az évfordulókhoz. Bár kicsi az esély rá, hogy a tételkészítő bizottság ez alapján döntött, de a biztonság kedvéért: 100 éve született Örkény István és Ottlik Géza, 125 éve Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Áprily Lajos és Csáth Géza. A 2012-es irodalmi évfordulók teljes listáját itt találjátok.
A régi rendszerben könnyebb volt tippelni
A kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt biztosabb pontot jelentettek az irodalmi évfordulók – már csak azért is, mert nem volt szövegértési rész, három esszékérdés közül kellett választani egyet. Arany, Vörösmarty, Jókai, Petőfi, Mikszáth, Ady, József Attila és Móricz Zsigmond nagy eséllyel minden évben szerepelt a magyarérettségin, sőt az átfogó, egy-egy motívumot körüljáró témákhoz – ilyen volt például a természet mint ihletforrás vagy a magyar táj megjelenítése – is jól lehetett használni a legismertebb 19. és 20. századi szerzők életművét.
| Minden a 2012-es magyarérettségiről |
| Május 7-én a magyar nyelv és irodalommal folytatódik a 2012-es érettségi szezon: 88 100-an vizsgáznak középszinten, míg az emelt szintet 1550-en választották. Utánajártunk, mire kell odafigyelni a feladatsor kitöltésekor, melyik feladatnál könnyű pontot veszíteni, mit kell tudni az ötösért és/vagy a kettesért - minderről itt olvashattok. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
