Lemutyizott érettségi: utólag írtak be jegyeket az egyik gyulai iskola tanárai

Nem tartotta közérdeklődésre számot tartónak a bíróság sajtószolgálata azt a 24 vádlottat felvonultató büntetőpert...

  • Eduline
Fülöp Máté

Nem tartotta közérdeklődésre számot tartónak a bíróság sajtószolgálata azt a 24 vádlottat felvonultató büntetőpert, amelynek tárgyalása így szinte a nyilvánosság kizárásával kezdődött el kedden a Gyulai Törvényszéken. A vádlottak padján a Harruckern János Közoktatási Intézmény egykori igazgatója, az ő helyettese és az iskola számos tanára ült - írja a Népszabadság.

A vádirat szerint a volt igazgató elvárásainak megfelelően az igazgatóhelyettes és a harmadrendű vádlott utasítására az iskola tanárai visszadátumozott osztálynaplókat és törzskönyveket hamisítottak azoknak a tanulóknak, akik 2008-ban és 2009-ben egy üzleti alapú felnőttképzésben akartak érettségit szerezni.

A felnőtt tanulók toborzását egy egyéni vállalkozás szervezte. Az iskolaigazgató megállapodott a cég vezetőjével, hogy tanulónként 40 ezer forintért egyéni tanrend szerint felkészítik a jelentkezőket az érettségi vizsgára.

Nem határozták meg az oktatómunkával elérendő követelményeket, sem azt, hogy melyek a teljesítmények értékelésének szempontjai, illetve a magasabb osztályba lépés feltételei. A vádirat szerint mindenki megkapta legalább az elégségest. Ez a képzés nem szerepelt az iskola pedagógiai programjában.

A volt igazgató nem tett vallomást a bíróságon. Felolvasott nyomozati vallomása szerint, ha ezt a tevékenységet a közoktatási szabályok szerint végezték volna, akkor az arra járó állami normatíva legfeljebb a költségek 30 százalékát fedezte volna. A felnőttképzés az iskolának nem kötelező feladata volt, az államháztartási törvény szerint nem is vállalhat veszteséges feladatot.

Egy szakmai vizsgálat kiderítette, hogy szabálytalanul adminisztrálják ezt az oktatási formát. Ezért utasították a felnőttképzésben részt vevő tanárokat, hogy hamisítsanak osztálynaplót, törzskönyvet, visszamenőleg írjanak be érdemjegyeket. A vádirat szerint valamennyi vádlott tisztában volt azzal, hogy törvénysértő, amit elkövetett. A bűncselekmények úgy derültek ki, hogy az érettségi vizsgán egyes tanulók felháborodtak, amiért tételt akartak húzatni velük.

Csak az iskola volt igazgatója, annak helyettesei és tanárai kerültek a vádlottak padjára. Arra nem talált bizonyítékot a nyomozás, hogy a magánvállalkozó tudatában lett volna, hogy szabálytalanul akarják érettségihez juttatni az általa toborzott személyeket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.