Krokodilok és a Nemzetközi Űrállomás dobta fel az emelt fizikát

Nem volt egyszerű megindokolni, hogy melyik állatot csapja meg a villám - vélte egy diák.

  • Eduline
NASA

A fővárosi Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségiző Ákos a legfontosabb vizsgájára készült, ettől függ ugyanis, hogy felveszik-e a Műegyetemre mechatronikai mérnökhallgatónak. Ennek megfelelően alaposan áttanulmányozta a korábbi évek feladatlapjait is, úgy véli, az általa ismertett feladatok alapján nem lóg ki az ide nehézsége az elmúlt évek átlagából, "nem volt nehéz" - véli.

Kissé meglepve tapasztalták, hogy nem volt idén optikai kérdéskör, a fotoeffektus viszont menetrendszerűen érkezett, összességében az emelt szinten elvárható tudásanyag szerint vegyes témakörben kaptak kérdéseket, melyek között bőven akadtak mindennapos jelenségek.

Hétköznapi példák a középszinten
 Tévhitekre kellett rácáfolni az idei fizika érettségin

Trükkösebb feladat volt emlékei szerint, amelyben két krokodil volt különböző testhelyzetben egy vaspózna mellett, meg kellett indokolják, hogy a kettő közül melyik teszi ki magát nagyobb veszélynek egy villámcsapáskor, mindkettőre erős érveket lehetett találni Az izgalmasabb feladatok között találta, mikor a Nemzetközi űrállomás keringési sebességét kellett kiszámolják. Összességében kiegyensúlyozottnak érzékelte a számításos és az elméleti kérdések arányát.

Ákos esszéből végül a radioaktivitás élettani hatásait mutatta be, de tapasztalata szerint a legtöbben a súrlódásra vonatkozó esszét válaszották.

Érettségi 2016 megoldások

Középzsintű infó hivatalos megoldókulcsa

Megjelent a középszintű német megoldása is

Az angol érettségi hivatalos emelt és középszintű megoldásai

A hivatalos töriérettségi megoldásai

A töri emelt hivatalos megoldásai

A matekérettségi középszint hivatalos megoldókulcsa

Az emelt matek hivatalos megoldásai

A középszintű magyar hivatalos megoldása

Az emelt magyar hivatalos megoldása

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.