Kevesebben tehetnek előrehozott érettségit, pedig ez a legnépszerűbb vizsgatípus

Rendben befejeződtek az őszi érettségi írásbeli vizsgái, hamarosan megkezdődnek az emelt szintű szóbeli vizsgák -...

  • MTI
Fülöp Máté

Rendben befejeződtek az őszi érettségi írásbeli vizsgái, hamarosan megkezdődnek az emelt szintű szóbeli vizsgák - közölte az Oktatási Hivatal hétfőn. A hivatal tájékoztatása szerint a tanév rendjében meghatározott tíz nap alatt 197 vizsgahelyszínen mintegy 19 600 diák tett írásbeli vizsgát. Az őszi érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Az őszi vizsgaidőszakban az előrehozott érettségi vizsgára jelentkeztek a legtöbben. A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok több mint 11 300 ilyen vizsgát tesznek le idén ősszel, ez az összes vizsga 49 százaléka. Jelentős még a "rendes" érettségi vizsgák száma, több mint 3 ezer (13 százalék). A letenni kívánt javító vizsgák aránya 22 százalék, míg a szintemelő vizsgáké több mint 8 százalék. Utoljára lehetett bármelyik tárgyból előrehozott érettségit tenni - erről itt olvashattok.

Az írásbelik szervezése során az OH munkatársai 65 195 feladatlapot és CD-t csomagoltak be közel 6 190 biztonsági fóliatasakba, és juttattak el azokat időben a helyszínekre. A csomagolás és a kiszállítás a több lépcsős ellenőrzési rendszer és az abban dolgozó hivatali munkatársak, szállítók, járási hivatalok és iskolaigazgatók pontos munkájának köszönhetően hibamentes volt - olvasható a közleményben.

Múlt szombaton mind a 296 vizsgaanyag (feladatlapok, javítási-értékelési útmutatók, egyéb elektronikus anyagok) felkerült az Oktatási Hivatal oldalára. A vizsgadolgozatok kijavítása után a diákok a vizsgaszervező iskolában megtekinthetik dolgozataikat és - amennyiben úgy találják, hogy az elbírálás nem a javítási-értékelési útmutató szerint történt - észrevételt tehetnek a javítással kapcsolatban. Az emelt szintű dolgozatok megtekintésének dátuma országosan egységesen november 4-e. A középszintű dolgozatok megtekintési ideje a vizsgaszervező iskola döntésétől függően, ettől eltérhet.

Azok a vizsgázók, akik közvetlenül a vizsgaszervező kormányhivatalok valamelyikénél jelentkeztek az érettségire, a vizsgabehívójukról, illetve az OH honlapjáról tudhatják meg, hol tekinthetik meg a kijavított vizsgadolgozataikat. A megtekintés ideje számukra - a vizsga szintjétől függetlenül - szintén november 4. - írta a hivatal.

A közlemény szerint az emelt szintű szóbeli vizsgákat november 6-12. között rendezik, ezalatt 3 931 szóbeli vizsga lesz, 50 helyszínen, 410 tantárgyi bizottság előtt. Az érettségizők emelt szinten 42 féle vizsgatárgyat választottak, ezek mindegyikéből van szóbeli is. Az emelt szintű vizsgákat a húsz megyei, illetve fővárosi kormányhivatal (KH) szervezi. A szóbeli tételeket az OH készítteti el, és a KH-k közreműködésével juttatja el a három tagú tantárgyi bizottságokhoz.

A vizsgázó teljesítményét az adott tantárgyi bizottság mindhárom tagja a tárgy leírásában, jogszabályban rögzített szempontok alapján, egyéni értékelő lapon külön-külön értékeli, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot a minősítésére. A tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állít ki minden vizsgázóról, amelyet a vizsgaszervező KH megküld az illetékes érettségi vizsgabizottság részére. Az emelt szintű szóbeliket a középszintű szóbeli vizsgák követik november 21. és 29. között.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.