Kevesebben tehetnek előrehozott érettségit, pedig ez a legnépszerűbb vizsgatípus

Rendben befejeződtek az őszi érettségi írásbeli vizsgái, hamarosan megkezdődnek az emelt szintű szóbeli vizsgák -...

  • MTI
Fülöp Máté

Rendben befejeződtek az őszi érettségi írásbeli vizsgái, hamarosan megkezdődnek az emelt szintű szóbeli vizsgák - közölte az Oktatási Hivatal hétfőn. A hivatal tájékoztatása szerint a tanév rendjében meghatározott tíz nap alatt 197 vizsgahelyszínen mintegy 19 600 diák tett írásbeli vizsgát. Az őszi érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Az őszi vizsgaidőszakban az előrehozott érettségi vizsgára jelentkeztek a legtöbben. A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok több mint 11 300 ilyen vizsgát tesznek le idén ősszel, ez az összes vizsga 49 százaléka. Jelentős még a "rendes" érettségi vizsgák száma, több mint 3 ezer (13 százalék). A letenni kívánt javító vizsgák aránya 22 százalék, míg a szintemelő vizsgáké több mint 8 százalék. Utoljára lehetett bármelyik tárgyból előrehozott érettségit tenni - erről itt olvashattok.

Az írásbelik szervezése során az OH munkatársai 65 195 feladatlapot és CD-t csomagoltak be közel 6 190 biztonsági fóliatasakba, és juttattak el azokat időben a helyszínekre. A csomagolás és a kiszállítás a több lépcsős ellenőrzési rendszer és az abban dolgozó hivatali munkatársak, szállítók, járási hivatalok és iskolaigazgatók pontos munkájának köszönhetően hibamentes volt - olvasható a közleményben.

Múlt szombaton mind a 296 vizsgaanyag (feladatlapok, javítási-értékelési útmutatók, egyéb elektronikus anyagok) felkerült az Oktatási Hivatal oldalára. A vizsgadolgozatok kijavítása után a diákok a vizsgaszervező iskolában megtekinthetik dolgozataikat és - amennyiben úgy találják, hogy az elbírálás nem a javítási-értékelési útmutató szerint történt - észrevételt tehetnek a javítással kapcsolatban. Az emelt szintű dolgozatok megtekintésének dátuma országosan egységesen november 4-e. A középszintű dolgozatok megtekintési ideje a vizsgaszervező iskola döntésétől függően, ettől eltérhet.

Azok a vizsgázók, akik közvetlenül a vizsgaszervező kormányhivatalok valamelyikénél jelentkeztek az érettségire, a vizsgabehívójukról, illetve az OH honlapjáról tudhatják meg, hol tekinthetik meg a kijavított vizsgadolgozataikat. A megtekintés ideje számukra - a vizsga szintjétől függetlenül - szintén november 4. - írta a hivatal.

A közlemény szerint az emelt szintű szóbeli vizsgákat november 6-12. között rendezik, ezalatt 3 931 szóbeli vizsga lesz, 50 helyszínen, 410 tantárgyi bizottság előtt. Az érettségizők emelt szinten 42 féle vizsgatárgyat választottak, ezek mindegyikéből van szóbeli is. Az emelt szintű vizsgákat a húsz megyei, illetve fővárosi kormányhivatal (KH) szervezi. A szóbeli tételeket az OH készítteti el, és a KH-k közreműködésével juttatja el a három tagú tantárgyi bizottságokhoz.

A vizsgázó teljesítményét az adott tantárgyi bizottság mindhárom tagja a tárgy leírásában, jogszabályban rögzített szempontok alapján, egyéni értékelő lapon külön-külön értékeli, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot a minősítésére. A tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állít ki minden vizsgázóról, amelyet a vizsgaszervező KH megküld az illetékes érettségi vizsgabizottság részére. Az emelt szintű szóbeliket a középszintű szóbeli vizsgák követik november 21. és 29. között.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.