Az egyes szakok esetében tapasztalható kisebb állami szerepvállalás „átgondolt döntés eredménye”, ezért...
Az egyes szakok esetében tapasztalható kisebb állami szerepvállalás „átgondolt döntés eredménye”, ezért visszarendeződés nem várható – mondta az MTI-nek az új felsőoktatási helyettes államtitkár a 2013-as felvételi keretszámokról.
Maruzsa Zoltán hozzátette: az államtitkárság a Felsőoktatási Tervezési Testület szakmai véleményét kikérve teszi meg a keretszámokra vonatkozó javaslatát, de a végső szót – a tárcák, a felsőoktatási és a gazdasági élet szereplőinek, szakértőinek álláspontját mérlegelve – a kormány mondja ki. Az első keretszámok októberben válnak ismertté.
Jövőre sem lesz jobb a helyzet
Ahogy az eduline tavasszal beszámolt, az erőforrás-minisztériumban olyan tervezetek készültek, amely a jogi képzés állami támogatásának teljes megszüntetésével számoltak. Augusztus végi nyilatkozatokból pedig az is egyértelművé vált, hogy nemcsak a jogászképzésen, hanem a gazdálkodástudományi szakokon sem lesznek állami ösztöndíjas helyek 2013-tól, vagyis ezen a két képzési területen csak fizetős formában lehet majd tanulni.
Az újabb vágás alighanem a vidéki, illetve a fővárosi, de kisebb hallgatói létszámmal működő felsőoktatási intézményeket érinti majd rosszul. A Corvinus és az ELTE az állami ösztöndíjasok létszámának drasztikus csökkentése ellenére is fel tudta tölteni férőhelyeit, ráadásul a ponthatárok jelentős csökkentése nélkül, a kisebb intézményektől azonban elszívták a hallgatókat a fizetős képzéseken minimumponthatárt hirdető egyetemek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
