Ilyenek lesznek a keretszámok 2013-ban: befellegzett a jogi és a gazdasági szakoknak?

Az egyes szakok esetében tapasztalható kisebb állami szerepvállalás „átgondolt döntés eredménye”, ezért...

  • Eduline
Tandíj - ez vár a jogász- és közgazdászképzésen tanulókra
Végel Dániel / HVG

Az egyes szakok esetében tapasztalható kisebb állami szerepvállalás „átgondolt döntés eredménye”, ezért visszarendeződés nem várható – mondta az MTI-nek az új felsőoktatási helyettes államtitkár a 2013-as felvételi keretszámokról.

Maruzsa Zoltán hozzátette: az államtitkárság a Felsőoktatási Tervezési Testület szakmai véleményét kikérve teszi meg a keretszámokra vonatkozó javaslatát, de a végső szót – a tárcák, a felsőoktatási és a gazdasági élet szereplőinek, szakértőinek álláspontját mérlegelve – a kormány mondja ki. Az első keretszámok októberben válnak ismertté.

Jövőre sem lesz jobb a helyzet

Ahogy az eduline tavasszal beszámolt, az erőforrás-minisztériumban olyan tervezetek készültek, amely a jogi képzés állami támogatásának teljes megszüntetésével számoltak. Augusztus végi nyilatkozatokból pedig az is egyértelművé vált, hogy nemcsak a jogászképzésen, hanem a gazdálkodástudományi szakokon sem lesznek állami ösztöndíjas helyek 2013-tól, vagyis ezen a két képzési területen csak fizetős formában lehet majd tanulni.

Az újabb vágás alighanem a vidéki, illetve a fővárosi, de kisebb hallgatói létszámmal működő felsőoktatási intézményeket érinti majd rosszul. A Corvinus és az ELTE az állami ösztöndíjasok létszámának drasztikus csökkentése ellenére is fel tudta tölteni férőhelyeit, ráadásul a ponthatárok jelentős csökkentése nélkül, a kisebb intézményektől azonban elszívták a hallgatókat a fizetős képzéseken minimumponthatárt hirdető egyetemek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.