Szokatlanul drága néhány képzés a most jelentkezőknek

Ahogy az lenni szokott a keresztféléves felvételinél, a művészeti képzések továbbra is a legdrágábbak, de a mérnökökkel történt valami.

  • Eduline
Shutterstock

Az idei keresztféléves eljárásban az elmúlt éveknek megfelelően jellemzően mesterszakos jelentkezési lehetőségek vannak, köztük több államilag is finanszírozott. Az állami férőhelyek száma azonban keresztfélévkor csekély, így a leendő hallgatóknak az önköltséges képzéssel járó kiadásokkal is érdemes barátkozniuk - nem lesz könnyű.

Idén is a művészeti képzések a legdrágábbak. A Színház és Filmművészeti Egyetem filmrendező és a filmoperatőr képzésén 850 ezer forint a féléves önköltség. A második legdrágább a Szent István Egyetem tájépítész és kertművész képzése, ott 600 ezer forint egy szemeszter. Harmadikként a Kodolányi János Főiskola zenei képzéseit lehet említeni, amelyekért 485 ezer forintot kérnek félévente.

Ezt követően már szorosabb a mezőny. Számos felsőoktatási intézménynél tendenciaként mutatkozik, hogy intézményen belül közelítik egymáshoz a költségtérítési összegeket (az egyetemek és főiskolák között azonban már ugyanannak a szaknak más tandíja lehet). A szakok közötti különbségeket kiegyenlítettebbé tették, így bevételi oldalról kisebb lemondással járhat az intézmény szempontjából, ha kevesebb felvett hallgatójuk lesz.

Ez a folyamat leginkább a mérnöki képzéseket érintette, a Műegyetem esetében rengeteg mérnöki képzés került hasonló árkategóriába. Érdekesség hogy a mérnökök esetében még az intézmények között sincs jelentős eltérés, 350-425 ezer forint között alakulnak a féléves árak.

A 2017 februárjában induló képzésekről és a felvételiről további információkat itt találtok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.