Ahogy az lenni szokott a keresztféléves felvételinél, a művészeti képzések továbbra is a legdrágábbak, de a mérnökökkel történt valami.
Az idei keresztféléves eljárásban az elmúlt éveknek megfelelően jellemzően mesterszakos jelentkezési lehetőségek vannak, köztük több államilag is finanszírozott. Az állami férőhelyek száma azonban keresztfélévkor csekély, így a leendő hallgatóknak az önköltséges képzéssel járó kiadásokkal is érdemes barátkozniuk - nem lesz könnyű.
Idén is a művészeti képzések a legdrágábbak. A Színház és Filmművészeti Egyetem filmrendező és a filmoperatőr képzésén 850 ezer forint a féléves önköltség. A második legdrágább a Szent István Egyetem tájépítész és kertművész képzése, ott 600 ezer forint egy szemeszter. Harmadikként a Kodolányi János Főiskola zenei képzéseit lehet említeni, amelyekért 485 ezer forintot kérnek félévente.
Ezt követően már szorosabb a mezőny. Számos felsőoktatási intézménynél tendenciaként mutatkozik, hogy intézményen belül közelítik egymáshoz a költségtérítési összegeket (az egyetemek és főiskolák között azonban már ugyanannak a szaknak más tandíja lehet). A szakok közötti különbségeket kiegyenlítettebbé tették, így bevételi oldalról kisebb lemondással járhat az intézmény szempontjából, ha kevesebb felvett hallgatójuk lesz.
Ez a folyamat leginkább a mérnöki képzéseket érintette, a Műegyetem esetében rengeteg mérnöki képzés került hasonló árkategóriába. Érdekesség hogy a mérnökök esetében még az intézmények között sincs jelentős eltérés, 350-425 ezer forint között alakulnak a féléves árak.
A 2017 februárjában induló képzésekről és a felvételiről további információkat itt találtok.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
