Keresztféléves felvételi: ma hozzák nyilvánosságra a ponthatárokat

Ma határozzák meg a februárban induló felsőoktatási keresztképzések felvételi ponthatárait: a ponthatárok hivatalos...

  • eduline/mti
Stiller Ákos
Ma határozzák meg a februárban induló felsőoktatási keresztképzések felvételi ponthatárait: a ponthatárok hivatalos közzétételét követően az Oktatási Hivatal valamennyi jelentkezőnek besorolási határozatot küld, amely tartalmazza a felvételiző által megjelölt képzéseken számára megállapított pontszámot és az azon a képzésen meghatározott ponthatárt. A 2013-as keresztféléves ponthatárokról szóló friss összefoglalónkat itt olvashatjátok el: mesterszakok, alapszakok.

A megjelölt képzések közül a jelentkező az első olyan helyre nyer felvételt, ahol a pontszáma magasabb, mint a meghatározott ponthatár. A besorolási határozat tartalmazza majd a döntéssel szembeni jogorvoslat lehetőségét és határidejét is.

A februárban induló képzésekre 5682-en jelentkeztek, közülük 4917-en mesterképzéseket céloztak meg, állami ösztöndíjas helyekre 4698-an pályáztak. A legnépszerűbbek az idén a gazdaságtudományok és a műszaki képzési területek, előbbi 1959, utóbbi pedig 1756 jelentkezőt vonzott.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.