Jönnek a keresztféléves felvételi ponthatárai - ma minden kiderül

Ma hozzák nyilvánosságra a felsőoktatási keresztféléves ponthatárokat a www.felvi.hu oldalon.

  • MTI
Túry Gergely

A felvételizők az e-felvételi felületén találják meg, hogy mely általuk megjelölt szakra kerültek be, valamint azok a felvételizők, akik a jelentkezéskor megadták mobilszámukat, az általuk megjelölt szakok ponthatárairól a hivatalos kihirdetést követően SMS-ben is kapnak értesítést. Függetlenül attól, hogy hány képzést jelölt meg, a jelentkező csak egy helyre nyerhet felvételt: arra a képzésre, ahol az általa felállított sorrend alapján először éri el a megállapított ponthatárt. 

A legnépszerűbb mesterszakok keresztféléves ponthatárait itt nézhetitek meg.

A legnépszerűbb alapszakok keresztféléves ponthatárait itt nézhetitek meg.

A besorolási döntés a jelentkező megszemélyesített oldalán, az e-felvételi felületén lesz elérhető, amelyről legkésőbb január 25-ig elektronikus levélben értesítik a jelentkezőket. Ez tartalmazza a jogorvoslat lehetőségét és határidejét is. A keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Az alapképzések és osztatlan mesterképzések esetében a jogszabályi minimum ponthatár 260 pont, felsőoktatási szakképzéseknél pedig 220 pont. A februárban induló keresztféléves képzésekre csaknem hatezren jelentkeztek, közülük legtöbben állami ösztöndíjas mesterképzéseket jelöltek meg első helyen. A jelentkezők szakválasztása alapján az elsőhelyes kérelmeknél (függetlenül a finanszírozási formától és a munkarendtől) mind az alap-, mind pedig a mesterképzésnél főleg a gazdaságtudományok és a műszaki képzési területek szakjai a legnépszerűbbek. Alapképzésen a gazdálkodási és menedzsment, a pénzügy és számvitel és az emberi erőforrások szakok kerültek dobogóra.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.