2014-től már csak informatikából, latinból és idegen nyelvből lehet előrehozott érettségit tenni, a következő három évben megszűnik több vizsgatárgy, a 2016-ban érettségizők pedig csak akkor vizsgázhatnak, ha legalább 50 óra közösségi munkát végeznek. Így változnak az érettségi szabályai.
Szigorítanak az előrehozott érettségi szabályain
Utoljára az őszi vizsgaidőszakban tehetnek minden tantárgyból előrehozott érettségit a diákok: 2014. január 1-jétől már csak informatikából, latinból és idegen nyelvből lehet erre a vizsgatípusra jelentkezni, kizárólag a május-júniusi vizsgaidőszakokban. A döntéssel több ezer diák jár rosszul: a részleteket itt olvashatjátok.
Fontos, hogy ha nem sikerül az előrehozott érettségi, csak a középiskolai tanulmányokat lezáró rendes érettségi vizsgaidőszakban lehet javító vagy pótló vizsgára jelentkezni - ez már a most ősszel vizsgázókra is vonatkozik. A vizsgatípusokról itt olvashattok részletesen.
Azok a tanulók, akik a középiskolai tanulmányok alatt középszinten előrehozott érettségi vizsgát tesznek informatikából, latinból vagy idegen nyelvből, a rendes érettségi vizsgájuk vizsgaidőszaka előtt ezekből a tárgyakból jelentkezhetnek szintemelő érettségire, akár a május-júniusi, akár az október-novemberi vizsgaidőszakban - ha nem sikerül, legkorábban a 12. év végén jelentkezhetnek javító vagy pótló vizsgára.
A 2014-ben végzős tanulók bármilyen olyan tárgyból tehetnek szintemelő érettségi vizsgát, amelyből középszintű előrehozott vizsgaeredménnyel rendelkeznek.
Megszűnik több vizsgatárgy
2014-ben már nem lehet vizsgázni ábrázoló és művészeti geometria, magyar népzene alapjai, hangtani és akusztikai ismeretek, illetve hangkultúra tantárgyból. A maradék két művészeti tárgy - a művészettörténet és a népművészet - választható közismereti vizsgatárgy lesz.
A 2014. május-júniusi vizsgaidőszaktól az utazás és turizmus közismereti vizsgatárgyból csak hatodikként, az öt kötelező, illetve kötelezően választandó vizsgatárgyon felül lehet érettségizni.
A 2013/2014. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától megszűnnek a nemzetiségi nyelvi érettségi vizsgák is: a diákok az adott nemzetiség nyelvéből mint idegen nyelvből jelentkezhetnek ugyan érettségire, de azzal a megkötéssel, hogy a középszintű szóbelin a nemzetiségi nyelvet tanulók számára készített tételsorba a nemzetiségi ismereteket is be kell építeni.
Az akkreditált vizsgatárgyakból utoljára a 2014/2015-ös tanév október-novemberi vizsgaidőszakában lehet érettségizni. A 2014/2015. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától új választható közismereti vizsgatárgy lesz viszont a pszichológia.
Új kötelező vizsgatárgy a szakközépiskolákban
2017. január 1-jétől a szakközépiskolásoknak szakmai tárgyból is kell majd vizsgázniuk.
Kötelező közösségi szolgálat
Azoknak, akik 2016. január 1-je után érettségiznek, a középiskola első három évében összesen 50 óra közösségi szolgálatot kell végezniük. Az új szabály nem vonatkozik azokra, akik felnőttként szereznek érettségit, sajátos nevelési igényű tanulók esetében pedig a szakértői bizottság javaslata alapján mellőzhető a követelmény.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
