2014-től már csak informatikából, latinból és idegen nyelvből lehet előrehozott érettségit tenni, a következő három évben megszűnik több vizsgatárgy, a 2016-ban érettségizők pedig csak akkor vizsgázhatnak, ha legalább 50 óra közösségi munkát végeznek. Így változnak az érettségi szabályai.
Szigorítanak az előrehozott érettségi szabályain
Utoljára az őszi vizsgaidőszakban tehetnek minden tantárgyból előrehozott érettségit a diákok: 2014. január 1-jétől már csak informatikából, latinból és idegen nyelvből lehet erre a vizsgatípusra jelentkezni, kizárólag a május-júniusi vizsgaidőszakokban. A döntéssel több ezer diák jár rosszul: a részleteket itt olvashatjátok.
Fontos, hogy ha nem sikerül az előrehozott érettségi, csak a középiskolai tanulmányokat lezáró rendes érettségi vizsgaidőszakban lehet javító vagy pótló vizsgára jelentkezni - ez már a most ősszel vizsgázókra is vonatkozik. A vizsgatípusokról itt olvashattok részletesen.
Azok a tanulók, akik a középiskolai tanulmányok alatt középszinten előrehozott érettségi vizsgát tesznek informatikából, latinból vagy idegen nyelvből, a rendes érettségi vizsgájuk vizsgaidőszaka előtt ezekből a tárgyakból jelentkezhetnek szintemelő érettségire, akár a május-júniusi, akár az október-novemberi vizsgaidőszakban - ha nem sikerül, legkorábban a 12. év végén jelentkezhetnek javító vagy pótló vizsgára.
A 2014-ben végzős tanulók bármilyen olyan tárgyból tehetnek szintemelő érettségi vizsgát, amelyből középszintű előrehozott vizsgaeredménnyel rendelkeznek.
Megszűnik több vizsgatárgy
2014-ben már nem lehet vizsgázni ábrázoló és művészeti geometria, magyar népzene alapjai, hangtani és akusztikai ismeretek, illetve hangkultúra tantárgyból. A maradék két művészeti tárgy - a művészettörténet és a népművészet - választható közismereti vizsgatárgy lesz.
A 2014. május-júniusi vizsgaidőszaktól az utazás és turizmus közismereti vizsgatárgyból csak hatodikként, az öt kötelező, illetve kötelezően választandó vizsgatárgyon felül lehet érettségizni.
A 2013/2014. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától megszűnnek a nemzetiségi nyelvi érettségi vizsgák is: a diákok az adott nemzetiség nyelvéből mint idegen nyelvből jelentkezhetnek ugyan érettségire, de azzal a megkötéssel, hogy a középszintű szóbelin a nemzetiségi nyelvet tanulók számára készített tételsorba a nemzetiségi ismereteket is be kell építeni.
Az akkreditált vizsgatárgyakból utoljára a 2014/2015-ös tanév október-novemberi vizsgaidőszakában lehet érettségizni. A 2014/2015. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától új választható közismereti vizsgatárgy lesz viszont a pszichológia.
Új kötelező vizsgatárgy a szakközépiskolákban
2017. január 1-jétől a szakközépiskolásoknak szakmai tárgyból is kell majd vizsgázniuk.
Kötelező közösségi szolgálat
Azoknak, akik 2016. január 1-je után érettségiznek, a középiskola első három évében összesen 50 óra közösségi szolgálatot kell végezniük. Az új szabály nem vonatkozik azokra, akik felnőttként szereznek érettségit, sajátos nevelési igényű tanulók esetében pedig a szakértői bizottság javaslata alapján mellőzhető a követelmény.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
