Mi vár az érettségizőkre? Itt vannak a legfontosabb változások

2014-től már csak informatikából, latinból és idegen nyelvből lehet előrehozott érettségit tenni, a következő három évben megszűnik több vizsgatárgy, a 2016-ban érettségizők pedig csak akkor vizsgázhatnak, ha legalább 50 óra közösségi munkát végeznek. Így változnak az érettségi szabályai.

  • Eduline

Szigorítanak az előrehozott érettségi szabályain

Utoljára az őszi vizsgaidőszakban tehetnek minden tantárgyból előrehozott érettségit a diákok: 2014. január 1-jétől már csak informatikából, latinból és idegen nyelvből lehet erre a vizsgatípusra jelentkezni, kizárólag a május-júniusi vizsgaidőszakokban. A döntéssel több ezer diák jár rosszul: a részleteket itt olvashatjátok.

Fontos, hogy ha nem sikerül az előrehozott érettségi, csak a középiskolai tanulmányokat lezáró rendes érettségi vizsgaidőszakban lehet javító vagy pótló vizsgára jelentkezni - ez már a most ősszel vizsgázókra is vonatkozik. A vizsgatípusokról itt olvashattok részletesen.

Azok a tanulók, akik a középiskolai tanulmányok alatt középszinten előrehozott érettségi vizsgát tesznek informatikából, latinból vagy idegen nyelvből, a rendes érettségi vizsgájuk vizsgaidőszaka előtt  ezekből a tárgyakból jelentkezhetnek szintemelő érettségire, akár a május-júniusi, akár az október-novemberi vizsgaidőszakban - ha nem sikerül, legkorábban a 12. év végén jelentkezhetnek javító vagy pótló vizsgára.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A 2014-ben végzős tanulók bármilyen olyan tárgyból tehetnek szintemelő érettségi vizsgát, amelyből középszintű előrehozott vizsgaeredménnyel rendelkeznek.

Megszűnik több vizsgatárgy

2014-ben már nem lehet vizsgázni ábrázoló és művészeti geometria, magyar népzene alapjai, hangtani és akusztikai ismeretek, illetve hangkultúra tantárgyból. A maradék két művészeti tárgy - a művészettörténet és a népművészet - választható közismereti vizsgatárgy lesz.

A 2014. május-júniusi vizsgaidőszaktól az utazás és turizmus közismereti vizsgatárgyból csak hatodikként, az öt kötelező, illetve kötelezően választandó vizsgatárgyon felül lehet érettségizni.

A 2013/2014. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától megszűnnek a nemzetiségi nyelvi érettségi vizsgák is: a diákok az adott nemzetiség nyelvéből mint idegen nyelvből jelentkezhetnek ugyan érettségire, de azzal a megkötéssel, hogy a középszintű szóbelin a nemzetiségi nyelvet tanulók számára készített tételsorba a nemzetiségi ismereteket is be kell építeni.

Az akkreditált vizsgatárgyakból utoljára a 2014/2015-ös tanév október-novemberi vizsgaidőszakában lehet érettségizni. A 2014/2015. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától új választható közismereti vizsgatárgy lesz viszont a pszichológia.

Új kötelező vizsgatárgy a szakközépiskolákban

2017. január 1-jétől a szakközépiskolásoknak szakmai tárgyból is kell majd vizsgázniuk.

Kötelező közösségi szolgálat

Azoknak, akik 2016. január 1-je után érettségiznek, a középiskola első három évében összesen 50 óra közösségi szolgálatot kell végezniük. Az új szabály nem vonatkozik azokra, akik felnőttként szereznek érettségit, sajátos nevelési igényű tanulók esetében pedig a szakértői bizottság javaslata alapján mellőzhető a követelmény.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna