Itt vannak az infók: enciklopédia, Lator László és lakásszínház az emelt szintű magyarérettségin

A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort A magyar nyelv és irodalom enciklopédiájából származó részlet alapján kellett megoldaniuk a magyarból emelt szinten érettségiző diákoknak. Ezután Lator László egyik művét kellett elemezniük, az írók magánéletének népszerűségére kellett reflektálniuk, majd a lakásszínház mellett vagy ellen kellett érvelniük.

  • eduline/mti
Túry Gergely

A középszintű írásbeli első, szövegértési részének nem hivatalos megoldása

A második, szövegalkotási rész nem hivatalos megoldása

A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldása

Percről percre a magyarérettségiről

Az emelt szintű írásbeli érettségi négy órában négyféle feladatot tűzött ki a vizsgaleírásnak megfelelően, és a diákoknak mind a négy feladatot meg kellett oldaniuk. A 40 pontot érő nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege Sipos Lajos A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája című kötetének előszava volt. A 11 feladat - a szöveg megértésén és egyes állításainak önálló, kreatív értelmezésén, sőt megvitatásán túl - nyelvi (stilisztikai, retorikai, grammatikai) és irodalmi, átfogó kulturális ismereteket várt el (ilyen az előszóban felvetett kérdésekhez kapcsolódó versrészletek alapján a szerzők azonosítása, a könyvnyomtatás és a digitális közlés jelentőségének kifejtése).

Az egy mű értelmezése feladat (25 pont) Lator László Régi fénykép című alkotásának elemzése volt. A vers egy kép sajátos leírása; az értelmezési szempont a látvány versbeli megjelenítésének feltárását kérte.

A Reflektálás egy jelenségre nevű feladatban (20 pont) a vizsgázók az irodalom nagyjainak magánéletéről, szerelmi kapcsolatairól, házasságairól szóló művek népszerűségének lehetséges okairól érvelhettek, és az e témához tartozó tények, kérdések ismeretterjesztő vagy akár oktatási célú felhasználása kapcsán fejthették ki véleményüket. A feladatot felvezető szöveg a Madách Színház Én, József Attila/József Attila szerelmei című színlapjáról idézett összefoglaló volt.

A Gyakorlati írásbeliség feladat (15 pont) témája annak kifejtése egy hozzászólásban, miért érdemes elmenni lakásszínházba mint új, a megszokottól eltérő színházi térbe, vagy miért tartózkodnánk e műfajtól.

Ilyen volt a középszintű érettségi

Az első, szövegértési részben Grendel Lajos A modern magyar irodalom története című művének bevezetőjét kapták a diákok.

Nem minden kérdés egyértelmű az első részben egy szaktanár szerint.

Seneca-idézet, Bodor Ádám-novella, Tóth Árpád és Jékely Zoltán a második, szövegalkotási részben.

Eddig hanyagolt szerzők a feladatsor második részében.

Ezzel a feladattal több tízezer diák járt jól.

A középszinten érettségizők száma több mint tízezerrel csökkent négy év alatt, emelt szinten viszont egyre többen vizsgáznak.

Érthetetlen kérdések, kevés idő - kiverte a biztosítékot a középszintű írásbeli első része.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.