A 2014-es felvételin már 260 lesz a minimumponthatár: aki nem szerez legalább ennyi pontot, nem kerülhet be egyetemre, főiskolára, még fizetős képzésre sem. Több ezer diák járhat rosszul.
3144 fő - az Oktatási Hivatal adatai szerint ennyien kerültek be tavaly 240 és 259 közötti pontszámmal alap- és osztatlan képzésre, az általános, keresztféléves és pótfelvételin.
Ahogy korábban megírtuk, 2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 lesz az alsó ponthatár a felvételin, vagyis ennél kevesebb ponttal sem államilag támogatott, sem fizetős szakra, sem állami, sem magán- vagy alapítványi, sem egyházi felsőoktatási intézménybe nem lehet bejutni. 2012-ben 200-ról 240-re emelték a minimumponthatárt: hány diák terveit húzta keresztbe a döntés? Erről itt olvashattok.
A 2012-es általános felvételin alapképzésre 2265-en, osztatlan képzésre 84-en kerültek be 260 pontnál kevesebbel. A keresztféléves felvételin 31 hallgatót vettek fel ilyen pontszámmal az egyetemek és főiskolák, a pótfelvételin alapképzésre 734-en, osztatlan képzésre pedig 30-an kerültek be.
Az alsó ponthatár emelésével valószínűleg a magánfőiskolák járnak majd a legrosszabbul, pedig már a 2012-es felvételinek is az alapítványi és magánkézben lévő felsőoktatási intézmények voltak a legnagyobb vesztesei: egyetlen állami ösztöndíjas helyet sem kaptak alapképzéseikhez, elsőéveseik száma így 36-59 százalékkal esett vissza.
A Kodolányi János Főiskolán tavaly például minden alapszakon 240-nél húzták meg a ponthatárt, de még így is 57 százalékkal csökkent a felvett hallgatók száma. Hasonló a helyzet az Edutus Főiskolán és a Zsigmond Király Főiskolán is: előbbi minden alapképzést 240-es ponthatárral indított, ennek ellenére 48 százalékkal esett vissza elsőévesei száma, míg a ZsKF-en 241-nél és 247-nél határozták meg az alsó limitet, a létszámcsökkenés azonban így is 54 százalékos volt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
