Több mint háromezren járnak rosszul az újabb ponthatáremeléssel

A 2014-es felvételin már 260 lesz a minimumponthatár: aki nem szerez legalább ennyi pontot, nem kerülhet be egyetemre, főiskolára, még fizetős képzésre sem. Több ezer diák járhat rosszul.

  • Eduline
stiller

3144 fő - az Oktatási Hivatal adatai szerint ennyien kerültek be tavaly 240 és 259 közötti pontszámmal alap- és osztatlan képzésre, az általános, keresztféléves és pótfelvételin.

Ahogy korábban megírtuk, 2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 lesz az alsó ponthatár a felvételin, vagyis ennél kevesebb ponttal sem államilag támogatott, sem fizetős szakra, sem állami, sem magán- vagy alapítványi, sem egyházi felsőoktatási intézménybe nem lehet bejutni. 2012-ben 200-ról 240-re emelték a minimumponthatárt: hány diák terveit húzta keresztbe a döntés? Erről itt olvashattok.

A 2012-es általános felvételin alapképzésre 2265-en, osztatlan képzésre 84-en kerültek be 260 pontnál kevesebbel. A keresztféléves felvételin 31 hallgatót vettek fel ilyen pontszámmal az egyetemek és főiskolák, a pótfelvételin alapképzésre 734-en, osztatlan képzésre pedig 30-an kerültek be.

Az alsó ponthatár emelésével valószínűleg a magánfőiskolák járnak majd a legrosszabbul, pedig már a 2012-es felvételinek is az alapítványi és magánkézben lévő felsőoktatási intézmények voltak a legnagyobb vesztesei: egyetlen állami ösztöndíjas helyet sem kaptak alapképzéseikhez, elsőéveseik száma így 36-59 százalékkal esett vissza.

A Kodolányi János Főiskolán tavaly például minden alapszakon 240-nél húzták meg a ponthatárt, de még így is 57 százalékkal csökkent a felvett hallgatók száma. Hasonló a helyzet az Edutus Főiskolán és a Zsigmond Király Főiskolán is: előbbi minden alapképzést 240-es ponthatárral indított, ennek ellenére 48 százalékkal esett vissza elsőévesei száma, míg a ZsKF-en 241-nél és 247-nél határozták meg az alsó limitet, a létszámcsökkenés azonban így is 54 százalékos volt.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.