A 2014-es felvételin már 260 lesz a minimumponthatár: aki nem szerez legalább ennyi pontot, nem kerülhet be egyetemre, főiskolára, még fizetős képzésre sem. Több ezer diák járhat rosszul.
3144 fő - az Oktatási Hivatal adatai szerint ennyien kerültek be tavaly 240 és 259 közötti pontszámmal alap- és osztatlan képzésre, az általános, keresztféléves és pótfelvételin.
Ahogy korábban megírtuk, 2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 lesz az alsó ponthatár a felvételin, vagyis ennél kevesebb ponttal sem államilag támogatott, sem fizetős szakra, sem állami, sem magán- vagy alapítványi, sem egyházi felsőoktatási intézménybe nem lehet bejutni. 2012-ben 200-ról 240-re emelték a minimumponthatárt: hány diák terveit húzta keresztbe a döntés? Erről itt olvashattok.
A 2012-es általános felvételin alapképzésre 2265-en, osztatlan képzésre 84-en kerültek be 260 pontnál kevesebbel. A keresztféléves felvételin 31 hallgatót vettek fel ilyen pontszámmal az egyetemek és főiskolák, a pótfelvételin alapképzésre 734-en, osztatlan képzésre pedig 30-an kerültek be.
Az alsó ponthatár emelésével valószínűleg a magánfőiskolák járnak majd a legrosszabbul, pedig már a 2012-es felvételinek is az alapítványi és magánkézben lévő felsőoktatási intézmények voltak a legnagyobb vesztesei: egyetlen állami ösztöndíjas helyet sem kaptak alapképzéseikhez, elsőéveseik száma így 36-59 százalékkal esett vissza.
A Kodolányi János Főiskolán tavaly például minden alapszakon 240-nél húzták meg a ponthatárt, de még így is 57 százalékkal csökkent a felvett hallgatók száma. Hasonló a helyzet az Edutus Főiskolán és a Zsigmond Király Főiskolán is: előbbi minden alapképzést 240-es ponthatárral indított, ennek ellenére 48 százalékkal esett vissza elsőévesei száma, míg a ZsKF-en 241-nél és 247-nél határozták meg az alsó limitet, a létszámcsökkenés azonban így is 54 százalékos volt.
Mielőtt elvesszük az iskolában telefont a gyerektől, érdemes lenne megkérdezni: mit akarunk valójában megoldani? A kérdés ugyanis korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik. Vélemény.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Hétfői rendkívüli ülésén az Országgyűlés 139 igen szavazattal döntött a volt kulturális és innovációs miniszter mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
