Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
IRODALOM
Életművek
1. Forradalmi látomások Petőfi Sándor lírájában és Az apostolban
2. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében
3. A lírai nyelv sajátosságai Ady Endre A halottak élén című kötetében
4. A költői magatartásforma változása Babits Mihály életművében a Sziget és tenger (1925) című kötet időszakától
5. Elbeszélői módok és nézőpontok Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetében
6. József Attila poétikai útkeresése a Nem én kiáltok (1924) című kötet megjelenéséig Portrék
Portrék
7. Elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel lírájában
8. Mikszáth Kálmán látás- és ábrázolásmódjának sajátosságai A jó palócok és a Tót atyafiak novelláiban
9. Hagyomány és újítás Radnóti Miklós eklogáiban
10. A megidézés változatai és a költői szerep Weöres Sándor Psyché. Egy hajdani költőnő írásai című alkotásában
Látásmódok
11. Az alapeszme és az emberideál megjelenítése Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában
12. Jókai Mór romantikus elbeszélői szemléletmódja heroikus regénye, A kőszívű ember fiai alapján
13. Groteszk látásmód Örkény István Tóték című drámájában
Kortárs irodalom
14. Kapcsolatok, konfliktusok, magatartásformák Szabó Magda Az ajtó című regényében
15. Az emberi kiszolgáltatottság művészi ábrázolása Kertész Imre Sorstalanság című regényében
Világirodalom
16. A homéroszi világlátás az Iliász vagy az Odüsszeia alapján
17. A szabadság és boldogság problémája Tolsztoj Anna Karenina című regényében
Színház- és drámatörténet
18. A konfliktusrendszer és a szerkezet sajátosságai Katona József Bánk bán című tragédiájában
19. Szerkezeti és dramaturgiai sajátosságok Molière Tartuffe című komédiájában
Az irodalom határterületei
20. Az irodalmi szociográfia jellemzői Illyés Gyula Puszták népe című alkotásában
MAGYAR NYELV
Ember és nyelv
1. A beszéd mint cselekvés
2. Szinkrónia és diakrónia a nyelvben
Kommunikáció
3. A kommunikáció funkciói: a beszédhelyzet és a szövegkörnyezet kommunikációt alakító tényezői
4. A tömegkommunikáció nyelvi sajátosságai és hatása a nyelvhasználatra
A magyar nyelv története
5. A nyelvművelés és nyelvtervezés jelentősége; szerepe napjainkban
6. Legfontosabb kéziratos nyelvemlékeink; a Halotti beszéd és könyörgés nyelvi és retorikai jellemzői
Nyelv és társadalom
7. Egynyelvű szótárak
8. A magyar nyelv területi nyelvváltozatai és a norma
9. A hivatalos nyelv stiláris és grammatikai jellemzői
Nyelvi szintek
10. A szófajváltás, a többszófajúság
11. A névmások szerepe a szövegalkotásban
12. Az alá- és mellérendelő kapcsolatok típusai
A szöveg
13. A szövegkörnyezet mint jelentésalakító tényező
14. A szövegtípusok kommunikációs, szerkezeti, nyelvi jellemzői
15. Az intertextualitás jelensége és stílushatása
A retorika alapjai
16. Az érvelés fajtái és módszerei
17. A spontán megnyilatkozás és a tervezett szöveg különbségei
Stílus és jelentés
18. A konnotatív és a denotatív jelentés
19. Az állandósult nyelvi formák (szólás, szállóige, állandósult szókapcsolatok, nyelvi panelek
20. Az alakzatok stílushatása; az ismétlés változatai
A 2014-es tavaszi érettségi beosztását itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
