Ilyen lesz a 2014-es érettségi: itt vannak a tételek magyarból

Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2014. május-júniusi érettségi emelt szintű szóbelik témaköreit. A vizsgákat június 5. és 13. között tartják: íme, a tételcímek magyar nyelvből és irodalomból.

  • Eduline

IRODALOM

Életművek

1. Forradalmi látomások Petőfi Sándor lírájában és Az apostolban

2. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében

3. A lírai nyelv sajátosságai Ady Endre A halottak élén című kötetében

4. A költői magatartásforma változása Babits Mihály életművében a Sziget és tenger (1925) című kötet időszakától

5. Elbeszélői módok és nézőpontok Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetében

6. József Attila poétikai útkeresése a Nem én kiáltok (1924) című kötet megjelenéséig Portrék

Portrék

7. Elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel lírájában

8. Mikszáth Kálmán látás- és ábrázolásmódjának sajátosságai A jó palócok és a Tót atyafiak novelláiban

9. Hagyomány és újítás Radnóti Miklós eklogáiban

10. A megidézés változatai és a költői szerep Weöres Sándor Psyché. Egy hajdani költőnő írásai című alkotásában

Látásmódok

11. Az alapeszme és az emberideál megjelenítése Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában

12. Jókai Mór romantikus elbeszélői szemléletmódja heroikus regénye, A kőszívű ember fiai alapján

13. Groteszk látásmód Örkény István Tóték című drámájában

Kortárs irodalom

14. Kapcsolatok, konfliktusok, magatartásformák Szabó Magda Az ajtó című regényében

15. Az emberi kiszolgáltatottság művészi ábrázolása Kertész Imre Sorstalanság című regényében

Világirodalom

16. A homéroszi világlátás az Iliász vagy az Odüsszeia alapján

17. A szabadság és boldogság problémája Tolsztoj Anna Karenina című regényében

Színház- és drámatörténet

18. A konfliktusrendszer és a szerkezet sajátosságai Katona József Bánk bán című tragédiájában

19. Szerkezeti és dramaturgiai sajátosságok Molière Tartuffe című komédiájában

Az irodalom határterületei

20. Az irodalmi szociográfia jellemzői Illyés Gyula Puszták népe című alkotásában

MAGYAR NYELV

Ember és nyelv

1. A beszéd mint cselekvés

2. Szinkrónia és diakrónia a nyelvben

Kommunikáció

3. A kommunikáció funkciói: a beszédhelyzet és a szövegkörnyezet kommunikációt alakító tényezői

4. A tömegkommunikáció nyelvi sajátosságai és hatása a nyelvhasználatra

A magyar nyelv története

5. A nyelvművelés és nyelvtervezés jelentősége; szerepe napjainkban

6. Legfontosabb kéziratos nyelvemlékeink; a Halotti beszéd és könyörgés nyelvi és retorikai jellemzői 

 

Nyelv és társadalom

7. Egynyelvű szótárak

8. A magyar nyelv területi nyelvváltozatai és a norma

9. A hivatalos nyelv stiláris és grammatikai jellemzői

Nyelvi szintek

10. A szófajváltás, a többszófajúság

11. A névmások szerepe a szövegalkotásban

12. Az alá- és mellérendelő kapcsolatok típusai

A szöveg

13.  A szövegkörnyezet mint jelentésalakító tényező

14.  A szövegtípusok kommunikációs, szerkezeti, nyelvi jellemzői

15.  Az intertextualitás jelensége és stílushatása

A retorika alapjai

16. Az érvelés fajtái és módszerei

17. A spontán megnyilatkozás és a tervezett szöveg különbségei

Stílus és jelentés

18.  A konnotatív és a denotatív jelentés 

19. Az állandósult nyelvi formák (szólás, szállóige, állandósult szókapcsolatok, nyelvi panelek

20. Az alakzatok stílushatása; az ismétlés változatai

A 2014-es tavaszi érettségi beosztását itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.