Ilyen lesz a 2016-os felvételi: hogyan kerülhettek be az egyetemre?

Ha most esetleg lecsúsztatok a felvételiről vagy már előre készülnétek, mutatjuk, mivel vághattok neki nagyobb eséllyel, több ponttal.

  • Eduline
Shutterstock

1. Nyelvvizsga

A 2016-os felvételin nyelvvizsgáért összesen 40 többletpontot kaphattok: 28 pont jár a komplex középfokúért, 40 pedig a komplex felsőfokúért. Sajnos akkor is csak 40 pontot kaphattok, ha két középfokú nyelvvizsgátok van, de érdemes megcsinálni a másodikat, hiszen akár 12 ponton is múlhat, hogy bekerültök-e a kiválasztott szakra.

A középfok eléréséhez 550-600 tanórára, és majdnem ugyanennyi önálló tanulásra van szükség - ha csak a nyelvtanulással foglalkoztok, már fél év alatt megszerezhetitek a bizonyítványt. Ha felsőfokú nyelvvizsgát szeretnétek, 700-900 tanórát, illetve ugyanennyi otthoni tanulást kell szánnotok a felkészülésre. Milyen nyelvvizsgákat fogadnak el az egyetemek, főiskolák? Itt találjátok a listát.

2. Emelt szintű érettségi

Az emelt szintű érettségiért összesen 100, tárgyanként 50 többletpont jár, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el. További feltétel, hogy a tárgy az adott szakon kötelező vagy kötelezően választható legyen.

3. OKJ

Ha úgy tervezitek, hogy szakmát szereztek az egyetem, főiskola előtt, egy OKJ-s képzéssel a pontszámotokat is növelhetitek. Szakirányú szakképesítésért 24 többletpontot kaphattok, de csak akkor, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak – ezt mindig az adott év felvételi tájékoztatójában nézhetitek meg. Fontos: ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, szakképesítésért nem kaphattok többletpontot.

Ha OKJ-s képzésre jártok, nem fogynak az állami ösztöndíjas féléveitek, így továbbra is 12, illetve - ha az osztatlan szak képzési ideje meghaladja a 10 szemesztert - 14 félévig tanulhattok majd ingyen. Az OKJ szabályai pedig változtak, így már két szakmát szerezhettek ingyen. Erről bővebben itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.