Ha most esetleg lecsúsztatok a felvételiről vagy már előre készülnétek, mutatjuk, mivel vághattok neki nagyobb eséllyel, több ponttal.
1. Nyelvvizsga
A 2016-os felvételin nyelvvizsgáért összesen 40 többletpontot kaphattok: 28 pont jár a komplex középfokúért, 40 pedig a komplex felsőfokúért. Sajnos akkor is csak 40 pontot kaphattok, ha két középfokú nyelvvizsgátok van, de érdemes megcsinálni a másodikat, hiszen akár 12 ponton is múlhat, hogy bekerültök-e a kiválasztott szakra.
A középfok eléréséhez 550-600 tanórára, és majdnem ugyanennyi önálló tanulásra van szükség - ha csak a nyelvtanulással foglalkoztok, már fél év alatt megszerezhetitek a bizonyítványt. Ha felsőfokú nyelvvizsgát szeretnétek, 700-900 tanórát, illetve ugyanennyi otthoni tanulást kell szánnotok a felkészülésre. Milyen nyelvvizsgákat fogadnak el az egyetemek, főiskolák? Itt találjátok a listát.
2. Emelt szintű érettségi
Az emelt szintű érettségiért összesen 100, tárgyanként 50 többletpont jár, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el. További feltétel, hogy a tárgy az adott szakon kötelező vagy kötelezően választható legyen.
3. OKJ
Ha úgy tervezitek, hogy szakmát szereztek az egyetem, főiskola előtt, egy OKJ-s képzéssel a pontszámotokat is növelhetitek. Szakirányú szakképesítésért 24 többletpontot kaphattok, de csak akkor, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak – ezt mindig az adott év felvételi tájékoztatójában nézhetitek meg. Fontos: ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, szakképesítésért nem kaphattok többletpontot.
Ha OKJ-s képzésre jártok, nem fogynak az állami ösztöndíjas féléveitek, így továbbra is 12, illetve - ha az osztatlan szak képzési ideje meghaladja a 10 szemesztert - 14 félévig tanulhattok majd ingyen. Az OKJ szabályai pedig változtak, így már két szakmát szerezhettek ingyen. Erről bővebben itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
