2014-ben legalább 260 pontot kell majd összegyűjteniük azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre szeretnének bekerülni. Több szakhoz két emelt szintű érettségit kell tenniük a diákoknak, a "közösségi főiskolák" viszont csak felsőoktatási szakképzéseket indíthatnak majd, ha a kormány tervei szerint elkezdődik az intézmények átalakítása.
Emelkedik a minimumponthatár
2014-ben 240 ponttal már nem lehet majd bekerülni alap- vagy osztatlan képzésre. A minimumponthatár a következő három évben fokozatosan emelkedik: jövőre 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 pont alatt senkit nem lehet felvenni. Már 2014-ben több ezren járhatnak rosszul a változás miatt: az Oktatási Hivatal adatai szerint 2012-ben 3144 fő került be 240 és 259 közötti pontszámmal alap- és osztatlan képzésre, az általános, keresztféléves és pótfelvételin.
Emelkedni fog a felsőoktatási szakképzés ponthatára is: a kétéves szakokat 2013-tól már csak egyetemek és főiskolák indíthatják, diploma azonban továbbra sem jár értük. Idén minimum 200 pont kellett a bekerüléshez, jövőre viszont már 220, 2015-ben 240, 2016-ben pedig 260 lesz a minimumponthatár. A felsőoktatási szakképzésekről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.
A magánfőiskolák járhatnak rosszul
Az alsó ponthatár emelésével valószínűleg a magánfőiskolák járnak majd a legrosszabbul, ráadásul ők 2012 óta már állami ösztöndíjas helyet sem kapnak az alapképzéseikhez. Az Edutus Főiskolán, a Gábor Dénes Főiskolán és a Zsigmond Király Főiskolán is minden alapszakon 240-nél húzták meg a ponthatárt az idei felvételin, de így is jelentősen csökkent az elsőévesek száma.
A tavalyi évhez képest az Edutus Főiskolán 68 százalékkal kevesebb hallgató kezdheti meg szeptemberben a tanulmányait, a Gábor Dénes Főiskolán 18, a Zsigmond Király Főiskolán pedig 30 százalékkal csökkent az elsőévesek száma.
Több szakon kötelező lesz az emelt szintű érettségi
Annak, aki bölcsész-, társadalomtudományi vagy jogászképzésre szeretne bekerülni, legalább egy tantárgyból kell majd emelt szinten érettségiznie, több, az agrár, műszaki, illetve orvos- és egészségtudományi területhez tartozó szakon pedig két emelt szintű vizsga lesz a feltétel. A teljes listát itt találjátok.
Átalakul az intézményrendszer?
A legújabb kormányzati tervek szerint négy kategóriába sorolnák a felsőoktatási intézményeket: nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola, helyi és kistérségi (közösségi) főiskola. A kategória határozná meg a finanszírozást és azt, hogy milyen képzéseket folytathatnak.
A "nemzeti tudományegyetemek" több karral és doktori iskolával működnének, a "szakegyetemek" egy-egy területre specializálódnának, a főiskolák viszont csak alapképzéseket indíthatnának. A "közösségi főiskolák" felsőoktatási szakképzéseket indíthatnának.
Azt, hogy az átalakításból mi valósul meg 2014-re, még nem lehet tudni: Klinghammer István felsőoktatási államtitkár legutóbb úgy nyilatkozott: szeptemberre "az elvekkel megleszünk", megtörténik a felsőoktatási törvény módosítása, "de ez még csak az irányok kijelölése lesz, a generális átalakításhoz két-három év kell". A részleteket itt olvashatjátok.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
