2014-ben legalább 260 pontot kell majd összegyűjteniük azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre szeretnének bekerülni. Több szakhoz két emelt szintű érettségit kell tenniük a diákoknak, a "közösségi főiskolák" viszont csak felsőoktatási szakképzéseket indíthatnak majd, ha a kormány tervei szerint elkezdődik az intézmények átalakítása.
Emelkedik a minimumponthatár
2014-ben 240 ponttal már nem lehet majd bekerülni alap- vagy osztatlan képzésre. A minimumponthatár a következő három évben fokozatosan emelkedik: jövőre 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 pont alatt senkit nem lehet felvenni. Már 2014-ben több ezren járhatnak rosszul a változás miatt: az Oktatási Hivatal adatai szerint 2012-ben 3144 fő került be 240 és 259 közötti pontszámmal alap- és osztatlan képzésre, az általános, keresztféléves és pótfelvételin.
Emelkedni fog a felsőoktatási szakképzés ponthatára is: a kétéves szakokat 2013-tól már csak egyetemek és főiskolák indíthatják, diploma azonban továbbra sem jár értük. Idén minimum 200 pont kellett a bekerüléshez, jövőre viszont már 220, 2015-ben 240, 2016-ben pedig 260 lesz a minimumponthatár. A felsőoktatási szakképzésekről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.
A magánfőiskolák járhatnak rosszul
Az alsó ponthatár emelésével valószínűleg a magánfőiskolák járnak majd a legrosszabbul, ráadásul ők 2012 óta már állami ösztöndíjas helyet sem kapnak az alapképzéseikhez. Az Edutus Főiskolán, a Gábor Dénes Főiskolán és a Zsigmond Király Főiskolán is minden alapszakon 240-nél húzták meg a ponthatárt az idei felvételin, de így is jelentősen csökkent az elsőévesek száma.
A tavalyi évhez képest az Edutus Főiskolán 68 százalékkal kevesebb hallgató kezdheti meg szeptemberben a tanulmányait, a Gábor Dénes Főiskolán 18, a Zsigmond Király Főiskolán pedig 30 százalékkal csökkent az elsőévesek száma.
Több szakon kötelező lesz az emelt szintű érettségi
Annak, aki bölcsész-, társadalomtudományi vagy jogászképzésre szeretne bekerülni, legalább egy tantárgyból kell majd emelt szinten érettségiznie, több, az agrár, műszaki, illetve orvos- és egészségtudományi területhez tartozó szakon pedig két emelt szintű vizsga lesz a feltétel. A teljes listát itt találjátok.
Átalakul az intézményrendszer?
A legújabb kormányzati tervek szerint négy kategóriába sorolnák a felsőoktatási intézményeket: nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola, helyi és kistérségi (közösségi) főiskola. A kategória határozná meg a finanszírozást és azt, hogy milyen képzéseket folytathatnak.
A "nemzeti tudományegyetemek" több karral és doktori iskolával működnének, a "szakegyetemek" egy-egy területre specializálódnának, a főiskolák viszont csak alapképzéseket indíthatnának. A "közösségi főiskolák" felsőoktatási szakképzéseket indíthatnának.
Azt, hogy az átalakításból mi valósul meg 2014-re, még nem lehet tudni: Klinghammer István felsőoktatási államtitkár legutóbb úgy nyilatkozott: szeptemberre "az elvekkel megleszünk", megtörténik a felsőoktatási törvény módosítása, "de ez még csak az irányok kijelölése lesz, a generális átalakításhoz két-három év kell". A részleteket itt olvashatjátok.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
