2014-ben legalább 260 pontot kell majd összegyűjteniük azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre szeretnének bekerülni. Több szakhoz két emelt szintű érettségit kell tenniük a diákoknak, a "közösségi főiskolák" viszont csak felsőoktatási szakképzéseket indíthatnak majd, ha a kormány tervei szerint elkezdődik az intézmények átalakítása.
Emelkedik a minimumponthatár
2014-ben 240 ponttal már nem lehet majd bekerülni alap- vagy osztatlan képzésre. A minimumponthatár a következő három évben fokozatosan emelkedik: jövőre 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 pont alatt senkit nem lehet felvenni. Már 2014-ben több ezren járhatnak rosszul a változás miatt: az Oktatási Hivatal adatai szerint 2012-ben 3144 fő került be 240 és 259 közötti pontszámmal alap- és osztatlan képzésre, az általános, keresztféléves és pótfelvételin.
Emelkedni fog a felsőoktatási szakképzés ponthatára is: a kétéves szakokat 2013-tól már csak egyetemek és főiskolák indíthatják, diploma azonban továbbra sem jár értük. Idén minimum 200 pont kellett a bekerüléshez, jövőre viszont már 220, 2015-ben 240, 2016-ben pedig 260 lesz a minimumponthatár. A felsőoktatási szakképzésekről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.
A magánfőiskolák járhatnak rosszul
Az alsó ponthatár emelésével valószínűleg a magánfőiskolák járnak majd a legrosszabbul, ráadásul ők 2012 óta már állami ösztöndíjas helyet sem kapnak az alapképzéseikhez. Az Edutus Főiskolán, a Gábor Dénes Főiskolán és a Zsigmond Király Főiskolán is minden alapszakon 240-nél húzták meg a ponthatárt az idei felvételin, de így is jelentősen csökkent az elsőévesek száma.
A tavalyi évhez képest az Edutus Főiskolán 68 százalékkal kevesebb hallgató kezdheti meg szeptemberben a tanulmányait, a Gábor Dénes Főiskolán 18, a Zsigmond Király Főiskolán pedig 30 százalékkal csökkent az elsőévesek száma.
Több szakon kötelező lesz az emelt szintű érettségi
Annak, aki bölcsész-, társadalomtudományi vagy jogászképzésre szeretne bekerülni, legalább egy tantárgyból kell majd emelt szinten érettségiznie, több, az agrár, műszaki, illetve orvos- és egészségtudományi területhez tartozó szakon pedig két emelt szintű vizsga lesz a feltétel. A teljes listát itt találjátok.
Átalakul az intézményrendszer?
A legújabb kormányzati tervek szerint négy kategóriába sorolnák a felsőoktatási intézményeket: nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola, helyi és kistérségi (közösségi) főiskola. A kategória határozná meg a finanszírozást és azt, hogy milyen képzéseket folytathatnak.
A "nemzeti tudományegyetemek" több karral és doktori iskolával működnének, a "szakegyetemek" egy-egy területre specializálódnának, a főiskolák viszont csak alapképzéseket indíthatnának. A "közösségi főiskolák" felsőoktatási szakképzéseket indíthatnának.
Azt, hogy az átalakításból mi valósul meg 2014-re, még nem lehet tudni: Klinghammer István felsőoktatási államtitkár legutóbb úgy nyilatkozott: szeptemberre "az elvekkel megleszünk", megtörténik a felsőoktatási törvény módosítása, "de ez még csak az irányok kijelölése lesz, a generális átalakításhoz két-három év kell". A részleteket itt olvashatjátok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
