Így változnak az érettségi szabályai az idén és 2016-ban

Szigorítottak az előrehozott és az idegen nyelvi érettségi szabályain, a tavaszi érettségi időszakban ismét változik a választható tárgyak listája, a jövő évtől pedig önkénteskedni kell az érettségihez.

  • Eduline
Túry Gergely

Változtak az előrehozott érettségi szabályai

Fontos változás, hogy 2014-től már csak a tavaszi érettségi időszakban lehet előrehozott vizsgát tenni (ilyet azok a diákok tehetnek, akik még nem fejezték be középiskolai tanulmányaikat, de legalább 10. évfolyamosak), és akkor is csak informatikából és idegen nyelvből. Azok viszont, akiknek már van középszintű érettségijük valamelyik tárgyból, ősszel is tehetnek szintemelő vizsgát - ha ez nem sikerül, javítani a rendes érettségi időszakában lehet.

Az előrehozott érettségi szabályainak szigorításával megszűnt annak a lehetősége, hogy a 10. vagy 11. osztályos diákok még friss tudással érettségizhessenek az utolsó évfolyamokon már nem oktatott tantárgyakból, például biológiából vagy kémiából. Mi köze az érettséginek a felvételihez? Tíz kérdés, tíz válasz.

50 óra önkéntes munka kell az érettségihez

2016. január 1-jétől csak az érettségizhet, aki tud igazolni legalább 50 óra közösségi szolgálatot. Ezt alapszabályként az iskola szervezi meg, és három évre (9-11. osztály) elosztva kell teljesteni. A követelmény a felnőttoktatásban részt vevő tanulók és azon sajátos nevelési igényű tanulók mentesülnek, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített. A közösségi szolgálatról itt olvashattok részletesen.

2017. január 1-jétől a szakközépiskolásoknak kötelező lesz az iskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgát tenni. Milyen lesz az egyetemi, főiskolai felvételi 2015-ben? A legfontosabb változások.

Milyen tárgyakból érettségizhettek?

Utazás és turizmus tárgyból ezentúl csak az öt vizsgatárgyon felül, szabadon választott tárgyként – tehát hatodikként – lehet érettségizni, a nemzetiségi nyelvekből pedig idegen nyelvként.

Négy művészeti érettségi tárgyat is megszüntettek, így nem lehet már vizsgázni ábrázoló és művészeti geometriából, a magyar népzene alapjaiból, hangtani és akusztikai ismeretekből, valamint hangkultúrából. A művészettörténetet és népművészetet közismereti tárgyként választhatjátok. Az egyénileg akkreditált érettségi tárgyakból utoljára 2014 őszén vizsgázhattatok, a tavaszi érettségi időszaktól viszont választható közismereti tárgy lesz a pszichológia.

Emelt szintű érettségit már csak azokból a tantárgyakból tehettek, amelyeknek az eredményéből a felsőoktatási felvételin pontszámot számolnak. A 2015-ös listát itt találjátok.

Szigorúbb lett az idegen nyelvi érettségi

Idegen nyelvi érettségin, az íráskészséget mérő feladatokban jobban kell figyelni a fogalmazások hosszára. Ezentúl pontlevonás jár, ha a szöveg jelentősen hosszabb vagy rövidebb a megadott intervellumnál.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.