Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Szigorítottak az előrehozott és az idegen nyelvi érettségi szabályain, a tavaszi érettségi időszakban ismét változik a választható tárgyak listája, a jövő évtől pedig önkénteskedni kell az érettségihez.

Változtak az előrehozott érettségi szabályai
Fontos változás, hogy 2014-től már csak a tavaszi érettségi időszakban lehet előrehozott vizsgát tenni (ilyet azok a diákok tehetnek, akik még nem fejezték be középiskolai tanulmányaikat, de legalább 10. évfolyamosak), és akkor is csak informatikából és idegen nyelvből. Azok viszont, akiknek már van középszintű érettségijük valamelyik tárgyból, ősszel is tehetnek szintemelő vizsgát - ha ez nem sikerül, javítani a rendes érettségi időszakában lehet.
Az előrehozott érettségi szabályainak szigorításával megszűnt annak a lehetősége, hogy a 10. vagy 11. osztályos diákok még friss tudással érettségizhessenek az utolsó évfolyamokon már nem oktatott tantárgyakból, például biológiából vagy kémiából. Mi köze az érettséginek a felvételihez? Tíz kérdés, tíz válasz.
50 óra önkéntes munka kell az érettségihez
2016. január 1-jétől csak az érettségizhet, aki tud igazolni legalább 50 óra közösségi szolgálatot. Ezt alapszabályként az iskola szervezi meg, és három évre (9-11. osztály) elosztva kell teljesteni. A követelmény a felnőttoktatásban részt vevő tanulók és azon sajátos nevelési igényű tanulók mentesülnek, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített. A közösségi szolgálatról itt olvashattok részletesen.
2017. január 1-jétől a szakközépiskolásoknak kötelező lesz az iskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgát tenni. Milyen lesz az egyetemi, főiskolai felvételi 2015-ben? A legfontosabb változások.
Milyen tárgyakból érettségizhettek?
Utazás és turizmus tárgyból ezentúl csak az öt vizsgatárgyon felül, szabadon választott tárgyként – tehát hatodikként – lehet érettségizni, a nemzetiségi nyelvekből pedig idegen nyelvként.
Négy művészeti érettségi tárgyat is megszüntettek, így nem lehet már vizsgázni ábrázoló és művészeti geometriából, a magyar népzene alapjaiból, hangtani és akusztikai ismeretekből, valamint hangkultúrából. A művészettörténetet és népművészetet közismereti tárgyként választhatjátok. Az egyénileg akkreditált érettségi tárgyakból utoljára 2014 őszén vizsgázhattatok, a tavaszi érettségi időszaktól viszont választható közismereti tárgy lesz a pszichológia.
Emelt szintű érettségit már csak azokból a tantárgyakból tehettek, amelyeknek az eredményéből a felsőoktatási felvételin pontszámot számolnak. A 2015-ös listát itt találjátok.
Szigorúbb lett az idegen nyelvi érettségi
Idegen nyelvi érettségin, az íráskészséget mérő feladatokban jobban kell figyelni a fogalmazások hosszára. Ezentúl pontlevonás jár, ha a szöveg jelentősen hosszabb vagy rövidebb a megadott intervellumnál.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
„Ha nincs integráció, nincs pénz!” – ezzel a javaslattal állt elő egy dublini európai roma csúcstalálkozón dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere. A településvezető szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.