Benyújtotta a felsőoktatási törvényjavaslatot az Országgyűlésnek a nemzetierőforrás-miniszter.
Benyújtotta a felsőoktatási törvényjavaslatot az Országgyűlésnek a nemzetierőforrás-miniszter. A 110 oldalas dokumentum hivatalosan „kerettörvény”, vagyis a felvételi szabályairól külön rendeletet ad majd ki a kormány - néhány változást azonban a törvényjavaslat szövege is tartalmaz. A javaslatról szóló hosszabb összefoglalónkat itt olvashatjátok el.Maximum öt szakra lehet jelentkezni
Az oktatási államtitkárság végül nem törölte a jelentkezési helyek maximalizálására vonatkozó szakaszt, vagyis 2012-től legfeljebb öt szakot lehet megjelölni a jelentkezési lapon vagy az e-felvételi rendszerében. Ha a diákok ugyanannak a képzésnek az önköltséges és az államilag támogatott formájára is pályáznak, az egy helynek számít.
Nyelvvizsga nélkül nincs felvételi
Ahogy arról elsőként beszámoltunk, 2016-tól az egyetemek és főiskolák csak azokat vehetik fel alap- vagy osztatlan képzésre, akiknek van legalább egy C típusú, középfokú, államilag elismert (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsgájuk – ez azt jelenti, hogy azoknak esélyük sincs bekerülni a felsőoktatásba, akik maximális pontszámot értek el, de emelt szintű érettségivel vagy versenyeredménnyel akarták kiváltani a nyelvtudással megszerezhető többletpontokat.
Újra lesz szóbeli felvételi
A felsőoktatási törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a 2014/2015-ös tanévtől az egyetemek és főiskolák ismét szervezhessenek szóbeli felvételit, amelyet a kétszintű érettségi bevezetésekor szüntettek meg. Kérdés, hogy az intézmények közül melyek használják majd ki ezt a lehetőséget - ha több egyetem indít ugyanolyan szakot, egységes követelményekről kell megállapodniuk. Több alap- és osztatlan képzésen egészségügyi, szakmai alkalmassági vagy pályaalkalmassági vizsgát is tarthatnak. Az már most biztos, hogy a tanári szakokra jelentkezőknek az alkalmassági vizsga kötelező lesz.
| A pontszámítás szabályai már 2012-től változnak |
A legfontosabb változás, hogy a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy természettudományos tantárgy eredményeit is figyelembe kell venni a tanulmányi pontok számításakor. A többletpontok rendszere is változik, az eddigi nyolcvan helyett száz pluszpontot lehet majd szerezni. Ez azt jelenti, hogy nem 400+80, hanem 400+100 lesz a maximális pontszám - igaz, 2011-ben egyetlen alap- vagy osztatlan szakhoz sem volt szükség ennyire. Az emelt szintű érettségiért járó többletpontok mértéke 40-ről 50-re emelkedik. Mivel legfeljebb két emelt szintű érettségivel lehet többletpontot gyűjteni, ez azt jelenti, hogy kitűnő tanulmányi eredménnyel nyelvvizsga nélkül is meg lehet szerezni a maximális 500 pontot. Frissített, a 2012-ben érvényes szabályok alapján működő pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
