Benyújtotta a felsőoktatási törvényjavaslatot az Országgyűlésnek a nemzetierőforrás-miniszter.
Benyújtotta a felsőoktatási törvényjavaslatot az Országgyűlésnek a nemzetierőforrás-miniszter. A 110 oldalas dokumentum hivatalosan „kerettörvény”, vagyis a felvételi szabályairól külön rendeletet ad majd ki a kormány - néhány változást azonban a törvényjavaslat szövege is tartalmaz. A javaslatról szóló hosszabb összefoglalónkat itt olvashatjátok el.Maximum öt szakra lehet jelentkezni
Az oktatási államtitkárság végül nem törölte a jelentkezési helyek maximalizálására vonatkozó szakaszt, vagyis 2012-től legfeljebb öt szakot lehet megjelölni a jelentkezési lapon vagy az e-felvételi rendszerében. Ha a diákok ugyanannak a képzésnek az önköltséges és az államilag támogatott formájára is pályáznak, az egy helynek számít.
Nyelvvizsga nélkül nincs felvételi
Ahogy arról elsőként beszámoltunk, 2016-tól az egyetemek és főiskolák csak azokat vehetik fel alap- vagy osztatlan képzésre, akiknek van legalább egy C típusú, középfokú, államilag elismert (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsgájuk – ez azt jelenti, hogy azoknak esélyük sincs bekerülni a felsőoktatásba, akik maximális pontszámot értek el, de emelt szintű érettségivel vagy versenyeredménnyel akarták kiváltani a nyelvtudással megszerezhető többletpontokat.
Újra lesz szóbeli felvételi
A felsőoktatási törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a 2014/2015-ös tanévtől az egyetemek és főiskolák ismét szervezhessenek szóbeli felvételit, amelyet a kétszintű érettségi bevezetésekor szüntettek meg. Kérdés, hogy az intézmények közül melyek használják majd ki ezt a lehetőséget - ha több egyetem indít ugyanolyan szakot, egységes követelményekről kell megállapodniuk. Több alap- és osztatlan képzésen egészségügyi, szakmai alkalmassági vagy pályaalkalmassági vizsgát is tarthatnak. Az már most biztos, hogy a tanári szakokra jelentkezőknek az alkalmassági vizsga kötelező lesz.
| A pontszámítás szabályai már 2012-től változnak |
A legfontosabb változás, hogy a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy természettudományos tantárgy eredményeit is figyelembe kell venni a tanulmányi pontok számításakor. A többletpontok rendszere is változik, az eddigi nyolcvan helyett száz pluszpontot lehet majd szerezni. Ez azt jelenti, hogy nem 400+80, hanem 400+100 lesz a maximális pontszám - igaz, 2011-ben egyetlen alap- vagy osztatlan szakhoz sem volt szükség ennyire. Az emelt szintű érettségiért járó többletpontok mértéke 40-ről 50-re emelkedik. Mivel legfeljebb két emelt szintű érettségivel lehet többletpontot gyűjteni, ez azt jelenti, hogy kitűnő tanulmányi eredménnyel nyelvvizsga nélkül is meg lehet szerezni a maximális 500 pontot. Frissített, a 2012-ben érvényes szabályok alapján működő pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
