Így változik a felvételi: újra lesz szóbeli, kötelezővé teszik a nyelvvizsgát

Benyújtotta a felsőoktatási törvényjavaslatot az Országgyűlésnek a nemzetierőforrás-miniszter.

  • Szabó Fruzsina
Ponthatárváró buli a Millenárison idén júliusban. 2013-tól nehezebb lesz a diákok dolga
Stiller Ákos

Benyújtotta a felsőoktatási törvényjavaslatot az Országgyűlésnek a nemzetierőforrás-miniszter. A 110 oldalas dokumentum hivatalosan „kerettörvény”, vagyis a felvételi szabályairól külön rendeletet ad majd ki a kormány - néhány változást azonban a törvényjavaslat szövege is tartalmaz. A javaslatról szóló hosszabb összefoglalónkat itt olvashatjátok el.Maximum öt szakra lehet jelentkezni

Az oktatási államtitkárság végül nem törölte a jelentkezési helyek maximalizálására vonatkozó szakaszt, vagyis 2012-től legfeljebb öt szakot lehet megjelölni a jelentkezési lapon vagy az e-felvételi rendszerében. Ha a diákok ugyanannak a képzésnek az önköltséges és az államilag támogatott formájára is pályáznak, az egy helynek számít.

Nyelvvizsga nélkül nincs felvételi

Ahogy arról elsőként beszámoltunk, 2016-tól az egyetemek és főiskolák csak azokat vehetik fel alap- vagy osztatlan képzésre, akiknek van legalább egy C típusú, középfokú, államilag elismert (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsgájuk – ez azt jelenti, hogy azoknak esélyük sincs bekerülni a felsőoktatásba, akik maximális pontszámot értek el, de emelt szintű érettségivel vagy versenyeredménnyel akarták kiváltani a nyelvtudással megszerezhető többletpontokat.

Újra lesz szóbeli felvételi

A felsőoktatási törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a 2014/2015-ös tanévtől az egyetemek és főiskolák ismét szervezhessenek szóbeli felvételit, amelyet a kétszintű érettségi bevezetésekor szüntettek meg. Kérdés, hogy az intézmények közül melyek használják majd ki ezt a lehetőséget - ha több egyetem indít ugyanolyan szakot, egységes követelményekről kell megállapodniuk. Több alap- és osztatlan képzésen egészségügyi, szakmai alkalmassági vagy pályaalkalmassági vizsgát is tarthatnak. Az már most biztos, hogy a tanári szakokra jelentkezőknek az alkalmassági vizsga kötelező lesz.

A pontszámítás szabályai már 2012-től változnak

A legfontosabb változás, hogy a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy természettudományos tantárgy eredményeit is figyelembe kell venni a tanulmányi pontok számításakor. A többletpontok rendszere is változik, az eddigi nyolcvan helyett száz pluszpontot lehet majd szerezni. Ez azt jelenti, hogy nem 400+80, hanem 400+100 lesz a maximális pontszám - igaz, 2011-ben egyetlen alap- vagy osztatlan szakhoz sem volt szükség ennyire.

Az emelt szintű érettségiért járó többletpontok mértéke 40-ről 50-re emelkedik. Mivel legfeljebb két emelt szintű érettségivel lehet többletpontot gyűjteni, ez azt jelenti, hogy kitűnő tanulmányi eredménnyel nyelvvizsga nélkül is meg lehet szerezni a maximális 500 pontot. Frissített, a 2012-ben érvényes szabályok alapján működő pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.
Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.