Így változik meg az érettségi szabálya: mutatjuk, mire kell figyelni

2017-re is több ponton változnak az érettségi szabályai. Összegyűjtöttük, miben változott és változik az elkövetkezendő években az érettségi.

  • Eduline
Fazekas István

Szakmai tárgyból is kell vizsgázni

2017-re vezetik be, hogy a szakközépiskolásoknak már mindenképp érettségizniük kell legalább egy szakmai tárgyból - a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyból.

Változik a magyarérettségi

2017-ben lépnek életbe a magyar nyelv és irodalom érettségit érintő változások is. Megváltozik többek közt a középszintű szövegalkotási feladatlap szerkezete. A gyakorlati írásbeli feladat átkerül emeltről középszintre, és az érveléssel kerül párba, így e kettő feladat közül lehet választani. Középszinten műelemző és a műveket összehasonlító feladatok közül választhattok.

Az emelt szintű írásbeli első feladata emelt szintű szövegértési és műveltségi feladatsor lesz. A szóbeli tételek száma nem változott, de az Ember és nyelvhasználat néven két, korábban különálló témakör összevonásával jött létre egy teljesen új témakör.

2017-től a magyar érettséginél nem hibapontok járnak a helyesírásért, hanem a jó helyesírást fogják jutalmazni, így a pontozás is változik, a helyesírásért maximum 8 pontot kaphattok. Az új mintafeladatokat ezen az oldalon találjátok meg.

A módosításokra azért volt szükség, mert a jövőre érettségiző diákok már az új alaptanterv és kerettanterv alapján kezdték meg a középiskolai tanulmányaikat.

Előrehozott érettségi

2014-től csak a tavaszi érettségi időszakban lehet előrehozott vizsgákat tenni, illetve akkor is csak informatikából, élő idegen nyelvből és latinból. Kivétel ez alól, ha valamelyik tárgyból már korábban középszintű előrehozott érettségit tettetek, ilyenkor ősszel és tavasszal is jelentkezhettek szintemelő vizsgára - pótló és javító vizsgát viszont csak a rendes érettségi időszakban tehettek.

A 2017-es érettségi vizsgatárgyak leírását és részletes vizsgakövetelményeit ezen az oldalon találjátok meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.