2017-re is több ponton változnak az érettségi szabályai. Összegyűjtöttük, miben változott és változik az elkövetkezendő években az érettségi.
Szakmai tárgyból is kell vizsgázni
2017-re vezetik be, hogy a szakközépiskolásoknak már mindenképp érettségizniük kell legalább egy szakmai tárgyból - a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyból.
Változik a magyarérettségi
2017-ben lépnek életbe a magyar nyelv és irodalom érettségit érintő változások is. Megváltozik többek közt a középszintű szövegalkotási feladatlap szerkezete. A gyakorlati írásbeli feladat átkerül emeltről középszintre, és az érveléssel kerül párba, így e kettő feladat közül lehet választani. Középszinten műelemző és a műveket összehasonlító feladatok közül választhattok.
Az emelt szintű írásbeli első feladata emelt szintű szövegértési és műveltségi feladatsor lesz. A szóbeli tételek száma nem változott, de az Ember és nyelvhasználat néven két, korábban különálló témakör összevonásával jött létre egy teljesen új témakör.
2017-től a magyar érettséginél nem hibapontok járnak a helyesírásért, hanem a jó helyesírást fogják jutalmazni, így a pontozás is változik, a helyesírásért maximum 8 pontot kaphattok. Az új mintafeladatokat ezen az oldalon találjátok meg.
A módosításokra azért volt szükség, mert a jövőre érettségiző diákok már az új alaptanterv és kerettanterv alapján kezdték meg a középiskolai tanulmányaikat.
Előrehozott érettségi
2014-től csak a tavaszi érettségi időszakban lehet előrehozott vizsgákat tenni, illetve akkor is csak informatikából, élő idegen nyelvből és latinból. Kivétel ez alól, ha valamelyik tárgyból már korábban középszintű előrehozott érettségit tettetek, ilyenkor ősszel és tavasszal is jelentkezhettek szintemelő vizsgára - pótló és javító vizsgát viszont csak a rendes érettségi időszakban tehettek.
A 2017-es érettségi vizsgatárgyak leírását és részletes vizsgakövetelményeit ezen az oldalon találjátok meg.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
