Elfogadta a kormány azt a rendeletmódosítást, amely lehetővé teszi a külhoni magyarok nyelvvizsgáinak beszámítását a...
Elfogadta a kormány azt a rendeletmódosítást, amely lehetővé teszi a külhoni magyarok nyelvvizsgáinak beszámítását a magyarországi felvételin. 2007 óta azok, akik határon túli, anyanyelvű középiskolában tanultak, és az államnyelvből érettségit tettek, semmilyen többletpontot nem kaptak a magyarországi felvételin. Ugyanakkor azoknak, akik többségi nyelvű gimnáziumba jártak, járt többletpont.
A módosítás értelmében azoknak, akik odakint magyar tannyelvű iskolában tanulnak, de leteszik az érettségit az adott ország nyelvén, a vizsga középfokú nyelvvizsgának minősül, és jár érte a 28 pont többlet a jelenlegi rendszer szerint. Ha pedig közismereti tárgyat az adott ország hivatalos nyelvén tanultak legalább két éven át, azt egyenértékűnek tekintik a felsőfokú nyelvvizsgával, ezért 40 pont többlet jár majd. A rendelkezés 2013-tól, a keresztféléves eljárástól már érvényes lesz, és "ezres nagyságrendű diákot érint."
| Az emelt szintű érettségin szigorítanak |
| Az erőforrás-minisztérium tervei szerint – ha a kormány is rábólint – 2013-tól csak azok kaphatnak majd pluszpontot az emelt szintű vizsgáért, akik az írásbelin és a szóbelin legalább a feladatok felét jól oldják meg (eddig 30 százalékos teljesítményt kellett elérni az 50 pluszpontért). Ha jóváhagyják a változást, már a keresztféléves felvételin is az új szabály alapján számolnak majd. |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
