Így tanulhattok külföldön teljesen ingyen: minden infó a dán felsőoktatásról

Idén érettségiztek vagy diplomáztok, és külföldi továbbtanulásban gondolkodtok? Cikksorozatunkban megnézzük, milyen az egyes országok felsőoktatási rendszere és hogyan jelentkezhettek. Harmadik rész: Dánia.

  • Eduline
A Koppenhágai Egyetem főépülete
Wikipedia

Németország és Ausztria után most a dán felsőoktatást mutatjuk be: a jó hír, hogy a skandináv országban is ingyen tanulhattok, sőt, európai uniós állampolgárként még a jelentkezésért sem kell fizetni.

Többfajta képzés közül válogathattok: az itthoni OKJ-s képzésekhez hasonló szakképzések (Academy Profession degree) négy-öt félévesek, és gyakorlati tudást szerezhettek velük, az üzleti és ipari kapcsolatoknak köszönhetően pedig az elhelyezkedés is egyszerűbb lesz, ha úgy döntötök, hogy az országban maradtok.

A hat féléves egyetemi alapképzés (University Bachelor's degree) leginkább a mesterszakra való jelentkezésre készít fel, a hat-kilenc féléves szakmai alapképzésben (Professional Bachelor's degree) pedig többek között a vállalkozókat, mérnököket, ápolókat képzik. Magyarországhoz hasonlóan a mesterképzés két-, a doktori pedig hároméves Dániában is. Itt a szakképzésekről, itt pedig az alapképzésekről találtok magyar nyelvű leírást, de érdemes megnéznetek a Study in Denmark oldalt is.

Ezek Dánia legjobb egyetemei

Quacquarelli Symonds 2014/2015-ös világrangsorának top 500-as listájára öt dán egyetem került fel. A legelőkelőbb, 45. helyen a Koppenhágai Egyetem végzett, az Aarhus University pedig a 96. helyet szerezte meg. A Technical University of Denmark a 123., a University of Southern Denmark a 308., az Aalborgi Egyetem pedig a 363. lett a rangsorban.

Már a szakképzések szintjén is rengeteg angol nyelvű képzés közül válogathattok, és a mindennapokban sem lesz gondotok, ha nem beszéltek dánul. A külföldi diákok ugyanakkor ingyenesen vehetnek részt a dán nyelvi kurzusokon - nem érdemes kihagyni a lehetőséget.

Ugyanakkor a megélhetéshez egy kisebb vagyonra lesz szükségetek: az Engame számítása alapján havonta 5500 koronára, a Study in Denmark összeállítása szerint pedig 4900-6400 koronára lesz szükségetek. A legtöbb egyetemnek vannak kollégiumai, érdemes már hónapokkal a kiutazás előtt utánanézni, hogy milyen feltételekkel költözhettek be.

Így zajlik a felvételi

A dániai egyetemekre minden évben március 15-ig kell jelentkeznetek online, ezen a központi honlapon keresztül - a felvételről az egyes intézmények döntenek a leadott felvételi csomag alapján, de sok helyen tartanak szóbeli interjút is. Ha szeptemberben szeretnétek elkezdeni a tanulmányaitokat (nem éjfélkor, hanem délben van a határidő!) - a keresztféléves, februárban induló képzésekre általában december 1-ig felvételizhettek, de ez a programtól függően eltérő lehet.

Magyarországról a Dániai továbbtanulás projekten keresztül is jelentkezhettek, ebben az esetben március 10-ig kell leadnotok a felvételi csomagot. Ennek tartalmaznia kell önéletrajzot, motivációs levelet, az érettségi és a középiskolai év végi bizonyítványok másolatát, a személyi vagy az útlevél másolatát és az angol nyelvvizsga-bizonyítvány fénymásolatát is.

Minden intézmény elfogadja a TOEFL-t, az IELTS-t és a Cambridge CAE (Certificate in Advanced English) vizsgáját, néhány intézmény pedig a TELC- és az ELC-vizsgát is. Ha nincs bizonyítványod, ingyen leteheted a projekt vagy a kiválasztott egyetem által szervezett Oxford Placement Testet is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.