Így szerezhettek külföldi diplomát teljesen ingyen: továbbtanulás Svédországban

Idén érettségiztek vagy diplomáztok, és külföldi továbbtanulásban gondolkodtok? Cikksorozatunkban megnézzük, milyen az egyes országok felsőoktatási rendszere és hogyan jelentkezhettek. Negyedik rész: Svédország.

  • Eduline
A Lundi Egyetem főépülete
Wikipedia

Európai uniós állampolgárként Svédországban ingyen szerezhettek felsőfokú végzettséget. A svéd felsőoktatás különlegessége, hogy a teljes programok mellett különálló kurzusok elvégzésével is kaphattok diplomát. Alapszakon mindenhol angolul tanítanak, összesen pedig - alap- és mesterképzésen - több mint 900 angol nyelvű program közül válogathattok.

Összesen 51 felsőoktatási intézménybe jelentkezhettek: a university-k doktori képzést is indíthatnak, a university college-ok azonban nem (az intézményekről itt olvashattok részletesen). Svédországban is átlagosan 30 kreditet kell elvégeznetek szemeszterenként, ott azonban ez jóval kevesebb - de külön-külön jóval több munkát igénylő - kurzust jelent, a legtöbb ugyanis 7,5 kredites.

A svéd nagyvárosokban és az egyetemvárosokban meglehetősen nehéz szállást találni, erre mindenképpen érdemes több időt szánnotok. A kollégiumok közül van, amelyik az egyetemhez tartozik - ezekbe bármelyik diák beköltözhet -, és van, amelyik egy adott diákszervezethez - ezeknek a tagoknak vannak fenntartva. De a kollégium és az albérlet mellett választhatjátok a Homestay programot is, amelyben családok kínálnak lakhatást diákoknak.

Ezek a legjobb svéd egyetemek
Quacquarelli Symonds 2014/2015-ös világrangsorának top 500-as listájára nyolc svéd intézmény került fel. A Lundi Egyetem végzett a legelőkelőbb, 60. helyen, az Uppsalai Egyetem pedig a 81. lett. A KTH Royal Institute of Technology a 110., Chalmers University of Technology pedig a 175. helyet szerezte meg. A Stockholmi Egyetem a 182., a University of Gothenburg pedig a 206. helyen végzett. Az Umea University a 267., a Linköpingi Egyetem pedig a 283. lett.

A megélhetés nem olcsó: havonta körülbelül 6000-9250 svéd koronával (192-297 ezer forint) kell számolnotok. A választott egyetemen általában pályázhattok teljesítményalapú ösztöndíjakra - mindenképpen nézzétek meg az adott intézmény honlapját. A tanulás mellett részmunkaidős állást is vállalhattok, igaz, a legtöbbhöz szükség van svéd nyelvtudásra is. Mielőtt kiutaztok, mindenképpen váltsátok ki az EU-s egészségügyi kártyát - ezzel az alapellátás ingyenes. A Study in Sweden oldalon még több hasznos és érdekes infót találtok.

Így zajlik a felvételi

A svéd felsőoktatásban az itthonihoz hasonlóan őszi és tavaszi szemeszterre oszlik a tanév. Ha augusztusban szeretnétek elkezdeni a képzést, első körben január 15-ig, ha pedig januárban (keresztfélévben), augusztus 15-ig kell leadnotok a jelentkezést a universityadmissions.se oldalon - itt kereshettek rá egyes programokra és kurzusokra is. A fennmaradt helyeket ugyanakkor egy második körben is meghirdetik: ezekre április 15-ig pályázhattok. Ha bejuttok, már ősszel elkezdhetitek az egyetemet. Ha szükséges, bizonyos számú kurzust - összesen 15 kreditnyi értékben - a ''nyári szemeszterben'' is elvégezhettek majd.

Továbbtanulás külföldön

Németország

Ausztria

Dánia

Az angol nyelvtudást igazolnotok kell: elfogadják többek között az IELTS, a TOEFL és a Cambridge ESOL vizsgákat is. Emellett több szakon és kurzuson feltétel az emelt szintű érettségi valamilyen tárgyból, a gazdasági képzéseken például matematikából.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.