Idén érettségiztek vagy diplomáztok, és külföldi továbbtanulásban gondolkodtok? Cikksorozatunkban megnézzük, milyen az egyes országok felsőoktatási rendszere és hogyan jelentkezhettek. Második rész: Ausztria.
Ahogy Németországban, úgy Ausztriában is ingyenes a felsőoktatás, mindössze szemeszterenként 17,5 eurós regisztrációs díjat kell fizetnetek, amelyből a hallgatói önkormányzat a különböző szolgáltatásokat fedezi. Hároméves alapképzés esetén nyolc, kétéves mesterképzés esetén pedig hat félév van ingyen, tehát egy évvel csúszhattok túl a képzési időn. Utána már fizetnetek kell, alapképzésen szemeszterenként 363,36 eurót.
A legtöbb alapképzés német nyelvű, angol nyelven leginkább a gazdaság és a turizmus területén, illetve a mérnöki szakok között találtok programot. Ha mesterszakra jelentkeznétek, már több angol nyelvűt találtok, ezekért ugyanakkor gyakran - az alapképzésen is - fizetni kell.
Az osztrák rendszer különbséget tesz a kutatóegyetemek és a főiskolák (Fachhochschule) között: míg előbbiekben inkább elméleti képzést kínálnak, utóbbiakban gyakorlati képzés folyik, legalább féléves szakmai gyakorlattal. Bizonyos tárgyakat, például gazdasági vagy mérnöki képzéseket elsősorban a főiskolákon találtok meg - írja az Engame.
A téli szemeszter október elejétől január végéig, a nyári szemeszter pedig március elejétől június végéig tart. Miután beköltöztetek, három napon belül kell jelentkeznetek a helyi önkormányzatnál, hogy lakcímkártyát szeretnétek készíttetni. Ha három hónapnál tovább maradtok Ausztriában, tartózkodási engedélyre van szükség.
Pénzügyek
Bécsben 600-800 euróból lehet kijönni havonta, ez az összeg tartalmazza a kollégium díját is, ami 200-300 euró - a kisebb városokban ennél jóval olcsóbban is kijöhettek. A kollégiumok különálló intézmények, így az egyetemtől függetlenül kell kérnetek a férőhelyet.
Az egyetemen szociális alapú támogatást csak akkor kaphattok, ha osztrák érettségitek van, vagy az egyik szülőtök Ausztriában dolgozik. Teljesítményalapú ösztöndíjra viszont pályáznotok kell, ha az előző félévben legalább 30 kreditet elvégeztetek, és az átlagotok 1,8 alatt van (Ausztriában a legjobb jegy az 1-es, a legrosszabb az 5-ös).
| Ezek a legjobb osztrák egyetemek |
A Quacquarelli Symonds 2014/2015-ös világrangsorának top 600-as listájára a Bécsi Egyetem a 156., a Vienna University of Technology pedig a 246. helyet szerezte meg. A grazi Karl-Franzens-Universität a 411-420., a linzi Johannes Kepler University pedig az 551-600. helyen került fel a listára. |
Diákmunkát kétféle módon, bejelentett, állandó munkaviszonnyal, illetve úgynevezett Honorarnote alapú munkával végezhettek. Utóbbi egy alkalmi munkaviszony, amiért a magánszemély számlát állít ki, és egy bizonyos összeg fölött adózik utána. A minimum órabér 5-6 euró, de átlagosan 7-8 eurót fizetnek, a 9-10 eurós órabér pedig már elég jónak számít.
A biztosításért fizetni kell, azonban az alapszolgáltatásokat három évig ingyen kaphatjátok meg, ha kiváltjátok az európai biztosítási kártyát: ezt térítésmentesen tehetitek meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál.
Hogyan jelentkezhettek?
Legalább középfokú nyelvtudásra van szükségetek, ha Ausztriában szeretnétek továbbtanulni - a nyelvtudást a legtöbb esetben igazolni is kell érettségivel vagy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Felvételi vizsga a legtöbb egyetemen van: ez állhat egyszerű szóbeli elbeszélgetésből, az orvosi egyetemeken viszont például komolyabb követelményeket támasztanak, és több szakon emelt szintű érettségit is kérnek. A középiskolai tanulmányi eredményeket általában nem veszik figyelembe.
Az osztrák egyetemeken az alapszakos tanulmányok nagy részének van egy kezdő fázisa, az úgynevezett STEOP (Studieneingangs- und Orientierungsphase). Ez 3-4 tantárgyból áll, és minimum 15 kredites: amíg ezeket le nem teszitek, más tantárgyból sem jelentkezhettek vizsgára. Egyszer pótvizsgázhattok, ha ez sem sikerül, nem folytathatjátok a képzést.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
