Így szerezhettek külföldi diplomát ingyen: továbbtanulás Ausztriában

Idén érettségiztek vagy diplomáztok, és külföldi továbbtanulásban gondolkodtok? Cikksorozatunkban megnézzük, milyen az egyes országok felsőoktatási rendszere és hogyan jelentkezhettek. Második rész: Ausztria.

  • Eduline
Filep István

Ahogy Németországban, úgy Ausztriában is ingyenes a felsőoktatás, mindössze szemeszterenként 17,5 eurós regisztrációs díjat kell fizetnetek, amelyből a hallgatói önkormányzat a különböző szolgáltatásokat fedezi. Hároméves alapképzés esetén nyolc, kétéves mesterképzés esetén pedig hat félév van ingyen, tehát egy évvel csúszhattok túl a képzési időn. Utána már fizetnetek kell, alapképzésen szemeszterenként 363,36 eurót.

A legtöbb alapképzés német nyelvű, angol nyelven leginkább a gazdaság és a turizmus területén, illetve a mérnöki szakok között találtok programot. Ha mesterszakra jelentkeznétek, már több angol nyelvűt találtok, ezekért ugyanakkor gyakran - az alapképzésen is - fizetni kell.

Az osztrák rendszer különbséget tesz a kutatóegyetemek és a főiskolák (Fachhochschule) között: míg előbbiekben inkább elméleti képzést kínálnak, utóbbiakban gyakorlati képzés folyik, legalább féléves szakmai gyakorlattal. Bizonyos tárgyakat, például gazdasági vagy mérnöki képzéseket elsősorban a főiskolákon találtok meg - írja az Engame.

A téli szemeszter október elejétől január végéig, a nyári szemeszter pedig március elejétől június végéig tart. Miután beköltöztetek, három napon belül kell jelentkeznetek a helyi önkormányzatnál, hogy lakcímkártyát szeretnétek készíttetni. Ha három hónapnál tovább maradtok Ausztriában, tartózkodási engedélyre van szükség.

Pénzügyek

Bécsben 600-800 euróból lehet kijönni havonta, ez az összeg tartalmazza a kollégium díját is, ami 200-300 euró - a kisebb városokban ennél jóval olcsóbban is kijöhettek. A kollégiumok különálló intézmények, így az egyetemtől függetlenül kell kérnetek a férőhelyet.

Az egyetemen szociális alapú támogatást csak akkor kaphattok, ha osztrák érettségitek van, vagy az egyik szülőtök Ausztriában dolgozik. Teljesítményalapú ösztöndíjra viszont pályáznotok kell, ha az előző félévben legalább 30 kreditet elvégeztetek, és az átlagotok 1,8 alatt van (Ausztriában a legjobb jegy az 1-es, a legrosszabb az 5-ös).

Ezek a legjobb osztrák egyetemek

Quacquarelli Symonds 2014/2015-ös világrangsorának top 600-as listájára a Bécsi Egyetem a 156., a Vienna University of Technology pedig a 246. helyet szerezte meg. A grazi Karl-Franzens-Universität a 411-420., a linzi Johannes Kepler University pedig az 551-600. helyen került fel a listára.

Diákmunkát kétféle módon, bejelentett, állandó munkaviszonnyal, illetve úgynevezett Honorarnote alapú munkával végezhettek. Utóbbi egy alkalmi munkaviszony, amiért a magánszemély számlát állít ki, és egy bizonyos összeg fölött adózik utána. A minimum órabér 5-6 euró, de átlagosan 7-8 eurót fizetnek, a 9-10 eurós órabér pedig már elég jónak számít.

A biztosításért fizetni kell, azonban az alapszolgáltatásokat három évig ingyen kaphatjátok meg, ha kiváltjátok az európai biztosítási kártyát: ezt térítésmentesen tehetitek meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál.

Hogyan jelentkezhettek?

Legalább középfokú nyelvtudásra van szükségetek, ha Ausztriában szeretnétek továbbtanulni - a nyelvtudást a legtöbb esetben igazolni is kell érettségivel vagy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Felvételi vizsga a legtöbb egyetemen van: ez állhat egyszerű szóbeli elbeszélgetésből, az orvosi egyetemeken viszont például komolyabb követelményeket támasztanak, és több szakon emelt szintű érettségit is kérnek. A középiskolai tanulmányi eredményeket általában nem veszik figyelembe.

Az osztrák egyetemeken az alapszakos tanulmányok nagy részének van egy kezdő fázisa, az úgynevezett STEOP (Studieneingangs- und Orientierungsphase). Ez 3-4 tantárgyból áll, és minimum 15 kredites: amíg ezeket le nem teszitek, más tantárgyból sem jelentkezhettek vizsgára. Egyszer pótvizsgázhattok, ha ez sem sikerül, nem folytathatjátok a képzést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.