Jövőre felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Akkor jó néhány dologra figyelnetek kell.
Nem tesztek emelt szintű érettségit
Ha olyan alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek, amelyen kötelező egy vagy két tárgyból az emelt szintű érettségi, ezt nem úszhatjátok meg (illetve mégis, erről itt olvashattok).
Számos bölcsész-, agrár-, társadalomtudományi, orvosi képzésre lehetetlen bejutni emelt szintű érettségi nélkül, az ugyanis alapfeltétel. A 2017-es listát itt nézhetitek meg, de megvan már a 2018-as is, itt találjátok.
Rosszul választjátok ki az érettségi tárgyakat
Mármint azt, amiből emelt szintű érettségit tesztek. Az emelt szintű érettségit előíró szakok zöme választási lehetőséget ad a jelentkezőknek - például öt tantárgy közül csak egyből kell emelt szinten vizsgázni -, ezért az érettségi jelentkezés előtt érdemes alaposan átgondolni, miből tudtok a legjobban teljesíteni.
A döntés előtt töltsetek ki legalább három-négy feladatsort, hogy tudjátok, mire számíthattok. Ha ugyanis elrontjátok az emelt szintű érettségit, sok pontot buktok, a kötelező vagy választható tárgyból tett érettségi eredménye ugyanis az 500-ból több mint 100 pontot meghatároz.
Nem figyeltek a határidőkre
Bár a 2017-es felvételi tájékoztatója még nem jelent meg, az már most biztosnak tűnik, hogy február közepéig lehet majd jelentkezni a szakokra. De nem ez az egyetlen határidő, amelyre figyelni kell: hitelesítés nélkül például nem érvényes a jelentkezés, de a dokumentumpótlás nélkül is elbukhatjátok a felvételit.
Nem szerzitek meg időben a nyelvvizsgát
Ne halogassátok a nyelvvizsga megszerzését, mert a sikeres vizsga után nem kapjátok meg azonnal a bizonyítványt - van, hogy heteket kell várni rá. A felsőoktatásba felvételizők dokumentumpótlásának határideje pedig kőbe van vésve.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
