Így lehet elszúrni a 2017-es felvételit - négy végzetes hiba

Jövőre felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Akkor jó néhány dologra figyelnetek kell.

  • Eduline

Nem tesztek emelt szintű érettségit

Ha olyan alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek, amelyen kötelező egy vagy két tárgyból az emelt szintű érettségi, ezt nem úszhatjátok meg (illetve mégis, erről itt olvashattok).

Számos bölcsész-, agrár-, társadalomtudományi, orvosi képzésre lehetetlen bejutni emelt szintű érettségi nélkül, az ugyanis alapfeltétel. A 2017-es listát itt nézhetitek meg, de megvan már a 2018-as is, itt találjátok.

Rosszul választjátok ki az érettségi tárgyakat

Mármint azt, amiből emelt szintű érettségit tesztek. Az emelt szintű érettségit előíró szakok zöme választási lehetőséget ad a jelentkezőknek - például öt tantárgy közül csak egyből kell emelt szinten vizsgázni -, ezért az érettségi jelentkezés előtt érdemes alaposan átgondolni, miből tudtok a legjobban teljesíteni.

Túry Gergely

A döntés előtt töltsetek ki legalább három-négy feladatsort, hogy tudjátok, mire számíthattok. Ha ugyanis elrontjátok az emelt szintű érettségit, sok pontot buktok, a kötelező vagy választható tárgyból tett érettségi eredménye ugyanis az 500-ból több mint 100 pontot meghatároz.

Nem figyeltek a határidőkre

Bár a 2017-es felvételi tájékoztatója még nem jelent meg, az már most biztosnak tűnik, hogy február közepéig lehet majd jelentkezni a szakokra. De nem ez az egyetlen határidő, amelyre figyelni kell: hitelesítés nélkül például nem érvényes a jelentkezés, de a dokumentumpótlás nélkül is elbukhatjátok a felvételit.

Nem szerzitek meg időben a nyelvvizsgát

Ne halogassátok a nyelvvizsga megszerzését, mert a sikeres vizsga után nem kapjátok meg azonnal a bizonyítványt - van, hogy heteket kell várni rá. A felsőoktatásba felvételizők dokumentumpótlásának határideje pedig kőbe van vésve.

Ezek a diákok biztosan nem kerülnek be az egyetemre 2017-ben

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.