Ilyen lesz az idei egyetemi-főiskolai felvételi: minden fontos infó egy helyen

Miben változik idén a felvételi, hogyan jelentkezhettek, és milyen ponthatárokra számíthattok? Itt vannak a legfontosabb infók a 2015-ös felvételiről.

  • Eduline

Elindult a felvételi

2015. február 15-ig jelentkezhettek a szeptemberben induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve felsőfokú szakképzésekre. A felvételi eljárás alapdíja továbbra is 9 ezer forint, amelyért három szakot jelölhettek meg (ugyanannak a képzésnek a fizetős és az állami ösztöndíjas formája - bár külön sorba kell írni - az eljárási díj szempontjából egynek számít), a továbbiakért 2-2 ezer forintot kell fizetnetek, és legfeljebb öt helyre jelentkezhettek. Az idei eljáráson már csak online, az e-felvételi rendszerében adhatjátok le a jelentkezéseteket, a részleteket itt találjátok.

Shutterstock

Több szakon lesz központi ponthatár

A 16 népszerű szakon, így például andragógián, gazdálkodás és menedzsmenten, és turizmus-vendéglátáson is már évek óta központilag meghatározott ponthatárokat húznak. 2015-től további 25 szakon vezetik be a központi ponthatárt, így a legnépszerűbb bölcsészszakokon, az osztatlan tanári és az orvosi szakon is megvannak már az idei minimumponthatárok. A teljes listát itt találjátok. Azt, hogy mennyit kell fizetnetek, ha nem sikerül bekerülnötök az állami ösztöndíjas képzésre, és vállaljátok az önköltséges formát, itt nézhetitek meg.

Ennyien kerülhetnek be a legnépszerűbb egyetemekre

Azokon a szakokon, ahol nincs központi ponthatár, az egyetemek, főiskolák kapacitásszámai határozzák meg a ponthatárokat - azok kerülhetnek be, akik elérik a minimumponthatárt, és beleférnek a kapacitásba. Itt találjátok folyamatosan frissülő sorozatunkat a kapacitásszámokról.

Kötelező emelt szintű érettségi

Bizonyos szakokon, például több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, a jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti szakon is kötelező az emelt szintű érettségi, enélkül nem kerülhettek be ezekre a szakokra. Természetesen ilyenkor is jár többletpont, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el. A részleteket és a szakok listáját itt találjátok.

Újdonság: itt vannak a duális képzések

2015-től öt képzési területen (műszaki, informatika, agrár, természettudomány és gazdaságtudományok) jelentkezhettek duális képzésekre is: az elméleti tudást az egyetemen, főiskolán, a gyakorlatit viszont egy vállalatnál, "élesben" kapjátok meg. Azt, hogy mely szakok indulnak a hagyományos mellett duális formában is, januárban hozzák nyilvánosságra. A várható fizetésről, a szabályokról és a képzés hosszáról itt olvashattok.

Fontos infó felvételizőknek: már lehet regisztrálni az Educatio kiállításra.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.