Hogyan dől el, hogy bekerültök-e egyetemre, főiskolára?

Kevesebb mint két hónap múlva kiderül, ki kezdheti meg az egyetemi, főiskolai tanulmányait szeptemberben. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a pontszámításról és a ponthatárhúzásról.

  • Eduline
Shutterstock

Az alap- és osztatlan szakok nagy része

A BA/BSc-, illetve osztatlan képzési szinten a szakos kapacitás és a jelentkezők pontszáma alapján dől el, hogy ki férhet be az adott szakra. A szakos kapacitás a képzésen rendelkezésre álló helyek számát jelenti, amelyet a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt, az adott szaknál nézhettek meg. A kapacitásszám azt jelzi, hogy állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be.

Elvileg azok, akik beférnek a szakos kapacitásba, és elérik a jogszabályban meghatározott minimumponthatárt - ez 2015-ben az alap- és osztatlan képzéseken 280 pont, amelybe csak az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s végzettségéért járó többletpontokat lehet beleszámolni - állami ösztöndíjas helyet szerezhetnek.

A minimumponthatárnál ugyanakkor jóval magasabb limit is kialakulhat: a végső ponthatár mindig annak a jelentkezőnek a pontszáma lesz, aki utolsóként fér bele a szakos kapacitásba. Az intézmények ráadásul magasabb ponthatárt is meghatározhatnak a ''minőség védelme érdekében'', igaz, ez elég ritka.

Ha tudni szeretnétek, milyen ponthatárra számíthattok, nézzétek meg, hogy milyen volt tavaly, és hogy nőtt-e az idén a jelentkezők száma. Az adatokat a felvi.hu-n, a Ponthatárok, rangsorok menüpont alatt találjátok. Mikor derül ki, hogy felvettek-e?

Felsőoktatási szakképzések

Ezeken ugyanazok a szabályok, mint az alap- és osztatlan képzések nagy részén, a minimumponthatár viszont különböző: a felvételizőknek legalább 240 pontot kell elérniük, amelybe csak az emelt szintű érettségiért járó többletpontokat lehet beszámítani.

Mit kell tudni a 2015-ös felvételiről?

Bukja a felvételit, aki elfelejti ezt a határidőt

A 2015-ös felvételi jelentkezői

Ezek a legnépszerűbb alapszakok

A 41 központi ponthatáros szak

Milyen ponthatárokra számíthattok?

Ennyit kell fizetni a legnépszerűbb alapszakokért

A legnépszerűbb mesterképzések önköltsége

Mikor tudjátok meg, hogy felvettek-e?

Ezekre az egyetemekre, főiskolákra felvételiznek a legtöbben

A legnépszerűbb karok 2015-ben

Ilyen lesz a pótfelvételi

Az a bizonyos 41 szak

A 16, 2013 óta központi ponthatáros szak mellett az idén további 25 alap- és osztatlan képzésen határoztak meg előzetes limitet az állami ösztöndíjas képzésen. Van, ahol ez csak 20, de van, ahol majdnem 200 ponttal magasabb a minimumponthatárnál. Fontos viszont, hogy azzal ellentétben ezek a központi ponthatárok az összes adható többletpont beszámításával keletkező teljes pontszámra vonatkoznak.

Itt is érvényes az a szabály, hogy ha magasabb pontszámú jelentkezőkkel betelik a szakos kapacitás, akkor a végleges ponthatár is magasabb lesz. A 41 központi ponthatárt itt találjátok.

Mesterképzések

A mesterszakokon továbbra is keretszámokat határoznak meg, külön az állami ösztöndíjas, illetve önköltséges képzésre - ezeket is a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt nézhetitek meg.

A mesterképzésre jelentkezőknek a maximális 100-ből legalább 50-et kell elérniük: a pontszámba beleszámíthat az alapszakos diploma eredménye, illetve az adott szakot indító tanszék által tartott írásbeli és szóbeli felvételi. Többletpont jár kötelezően fogyatékosságért, illetve adható például nyelvvizsgáért vagy OTDK-helyezésért.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.