Kevesebb mint két hónap múlva kiderül, ki kezdheti meg az egyetemi, főiskolai tanulmányait szeptemberben. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a pontszámításról és a ponthatárhúzásról.
Az alap- és osztatlan szakok nagy része
A BA/BSc-, illetve osztatlan képzési szinten a szakos kapacitás és a jelentkezők pontszáma alapján dől el, hogy ki férhet be az adott szakra. A szakos kapacitás a képzésen rendelkezésre álló helyek számát jelenti, amelyet a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt, az adott szaknál nézhettek meg. A kapacitásszám azt jelzi, hogy állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be.
Elvileg azok, akik beférnek a szakos kapacitásba, és elérik a jogszabályban meghatározott minimumponthatárt - ez 2015-ben az alap- és osztatlan képzéseken 280 pont, amelybe csak az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s végzettségéért járó többletpontokat lehet beleszámolni - állami ösztöndíjas helyet szerezhetnek.
A minimumponthatárnál ugyanakkor jóval magasabb limit is kialakulhat: a végső ponthatár mindig annak a jelentkezőnek a pontszáma lesz, aki utolsóként fér bele a szakos kapacitásba. Az intézmények ráadásul magasabb ponthatárt is meghatározhatnak a ''minőség védelme érdekében'', igaz, ez elég ritka.
Ha tudni szeretnétek, milyen ponthatárra számíthattok, nézzétek meg, hogy milyen volt tavaly, és hogy nőtt-e az idén a jelentkezők száma. Az adatokat a felvi.hu-n, a Ponthatárok, rangsorok menüpont alatt találjátok. Mikor derül ki, hogy felvettek-e?
Felsőoktatási szakképzések
Ezeken ugyanazok a szabályok, mint az alap- és osztatlan képzések nagy részén, a minimumponthatár viszont különböző: a felvételizőknek legalább 240 pontot kell elérniük, amelybe csak az emelt szintű érettségiért járó többletpontokat lehet beszámítani.
Az a bizonyos 41 szak
A 16, 2013 óta központi ponthatáros szak mellett az idén további 25 alap- és osztatlan képzésen határoztak meg előzetes limitet az állami ösztöndíjas képzésen. Van, ahol ez csak 20, de van, ahol majdnem 200 ponttal magasabb a minimumponthatárnál. Fontos viszont, hogy azzal ellentétben ezek a központi ponthatárok az összes adható többletpont beszámításával keletkező teljes pontszámra vonatkoznak.
Itt is érvényes az a szabály, hogy ha magasabb pontszámú jelentkezőkkel betelik a szakos kapacitás, akkor a végleges ponthatár is magasabb lesz. A 41 központi ponthatárt itt találjátok.
Mesterképzések
A mesterszakokon továbbra is keretszámokat határoznak meg, külön az állami ösztöndíjas, illetve önköltséges képzésre - ezeket is a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt nézhetitek meg.
A mesterképzésre jelentkezőknek a maximális 100-ből legalább 50-et kell elérniük: a pontszámba beleszámíthat az alapszakos diploma eredménye, illetve az adott szakot indító tanszék által tartott írásbeli és szóbeli felvételi. Többletpont jár kötelezően fogyatékosságért, illetve adható például nyelvvizsgáért vagy OTDK-helyezésért.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
