Kevesebb mint két hónap múlva kiderül, ki kezdheti meg az egyetemi, főiskolai tanulmányait szeptemberben. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a pontszámításról és a ponthatárhúzásról.
Az alap- és osztatlan szakok nagy része
A BA/BSc-, illetve osztatlan képzési szinten a szakos kapacitás és a jelentkezők pontszáma alapján dől el, hogy ki férhet be az adott szakra. A szakos kapacitás a képzésen rendelkezésre álló helyek számát jelenti, amelyet a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt, az adott szaknál nézhettek meg. A kapacitásszám azt jelzi, hogy állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be.
Elvileg azok, akik beférnek a szakos kapacitásba, és elérik a jogszabályban meghatározott minimumponthatárt - ez 2015-ben az alap- és osztatlan képzéseken 280 pont, amelybe csak az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s végzettségéért járó többletpontokat lehet beleszámolni - állami ösztöndíjas helyet szerezhetnek.
A minimumponthatárnál ugyanakkor jóval magasabb limit is kialakulhat: a végső ponthatár mindig annak a jelentkezőnek a pontszáma lesz, aki utolsóként fér bele a szakos kapacitásba. Az intézmények ráadásul magasabb ponthatárt is meghatározhatnak a ''minőség védelme érdekében'', igaz, ez elég ritka.
Ha tudni szeretnétek, milyen ponthatárra számíthattok, nézzétek meg, hogy milyen volt tavaly, és hogy nőtt-e az idén a jelentkezők száma. Az adatokat a felvi.hu-n, a Ponthatárok, rangsorok menüpont alatt találjátok. Mikor derül ki, hogy felvettek-e?
Felsőoktatási szakképzések
Ezeken ugyanazok a szabályok, mint az alap- és osztatlan képzések nagy részén, a minimumponthatár viszont különböző: a felvételizőknek legalább 240 pontot kell elérniük, amelybe csak az emelt szintű érettségiért járó többletpontokat lehet beszámítani.
Az a bizonyos 41 szak
A 16, 2013 óta központi ponthatáros szak mellett az idén további 25 alap- és osztatlan képzésen határoztak meg előzetes limitet az állami ösztöndíjas képzésen. Van, ahol ez csak 20, de van, ahol majdnem 200 ponttal magasabb a minimumponthatárnál. Fontos viszont, hogy azzal ellentétben ezek a központi ponthatárok az összes adható többletpont beszámításával keletkező teljes pontszámra vonatkoznak.
Itt is érvényes az a szabály, hogy ha magasabb pontszámú jelentkezőkkel betelik a szakos kapacitás, akkor a végleges ponthatár is magasabb lesz. A 41 központi ponthatárt itt találjátok.
Mesterképzések
A mesterszakokon továbbra is keretszámokat határoznak meg, külön az állami ösztöndíjas, illetve önköltséges képzésre - ezeket is a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt nézhetitek meg.
A mesterképzésre jelentkezőknek a maximális 100-ből legalább 50-et kell elérniük: a pontszámba beleszámíthat az alapszakos diploma eredménye, illetve az adott szakot indító tanszék által tartott írásbeli és szóbeli felvételi. Többletpont jár kötelezően fogyatékosságért, illetve adható például nyelvvizsgáért vagy OTDK-helyezésért.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
