A hét hírei: az iskolakezdéstől a ponthatárokig

Beszámoltunk a 2014-es pótfelvételi ponthatárairól, megnéztük, mi vár a diákokra és a tanárokra a hétfőn kezdődő tanévben, és azt is, hogy mire számíthatnak a 2015-ben egyetemre, főiskolára felvételizők. A hét hírei és cikkei.

  • Eduline
hvg.hu

Ennyien kerültek be a felsőoktatásba a pótfelvételin

Alapképzésekre 5100-an, felsőoktatási szakképzésre 1550-an, mesterképzésre valamivel több mint 650-an kerültek be a 2014-es pótfelvételin. Erről itt olvashattok, a legnépszerűbb szakok ponthatárait itt, azt pedig, hogy hol húzták a legmagasabb ponthatárokat, itt nézhetitek meg. A pótfelvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Ilyen lesz a 2014/2015-ös tanév

Több évfolyamon lesz kötelező a mindennapos testnevelés, és az új kerettantervek szerint is egyre több osztályban kell tanítani. Jön a tanfelügyelet és a Nemzeti Pedagógus Kar: a tanév diákokat és tanárokat érintő, legfontosabb változásairól itt olvashattok.

Változtak a szabályok: ilyen portóliót kell leadniuk azoknak, akik 2015-ben vesznek részt minősítési eljárásban.

Élet az egyetemen

Egyetemi kisokosunk második részét a kötelező és választható kurzusokról, a szoctámról, a passzív félévről és az Erasmusról itt találjátok. Milyen ösztöndíjakra pályázhatnak az elsőéves egyetemisták? Itt nézhetitek meg.

Hol ebédelhettek olcsón, hol mozizhattok ingyen? Tippek elsőéves egyetemistáknak itt. Hogyan járhattok múzeumba teljesen ingyen? Erről itt olvashattok.

A legfontosabb tudnivalók a 2015-ös felvételiről

Jövőre tovább emelkedik az alap- és osztatlan szakok, illetve felsőoktatási szakképzések minimumponthatára. Több szakhoz lesz kötelező az emelt szintű érettségi, és változtak az érettségi szabályai is. Összefoglalónkat itt találjátok.

Átalakíthatják a Kliket

Akár a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) is a kormányhivatalokhoz kerülhet: az állam átalakítaná az iskolák fenntartásának rendszerét, és a megyei szintet erősítené. A részleteket itt olvashatjátok.

Újabb egyetemi rangsoron az ELTE és a szegedi egyetem

Idén is felkerült a a sanghaji Jiao Tong University Academic Ranking of World Universities (ARWU) világrangsorára az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem. Az ELTE fizika képzése a tematikus rangsorban is előkelő helyen végzett. A részleteket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.