Határidők, képzések és pontszámítás: ilyen a 2012-es keresztféléves felvételi

Október 17-től lehet jelentkezni a 2012 februárjában induló alap- és mesterképzésekre, a ponthatárokat január 24-én...

  • Szabó Fruzsina

Október 17-től lehet jelentkezni a 2012 februárjában induló alap- és mesterképzésekre, a ponthatárokat január 24-én húzzák meg. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a felvételi eljárásról és a pontszámításról.

2012 februárjában csak mesterképzésben indulnak államilag finanszírozott szakok, alapképzésben és felsőfokú szakképzésben most csak költségtérítéses szakokat hirdetnek az egyetemek és főiskolák. A keresztféléves jelentkezési időszak november 15-ig tart: nincs megkötés, annyi helyet jelölsz meg, amennyit szeretnél, pótfelvételi azonban nem lesz. A felvételi eljárás díja 9000 forint, amely három jelentkezés díját foglalja magában. Hogyan kell kitölteni a jelentkezési lapot és az e-felvételi űrlapját? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Tavaly a gazdaságtudomány volt a legnépszerűbb

Tavaly a legtöbben gazdaságtudományi szakokra adták be jelentkezésüket: a Felvi adatai szerint a hallgatók több mint harminchét százaléka ezen a képzési területen szeretett volna továbbtanulni, de népszerűek voltak a műszaki, az agrár és az informatikai szakok is. A felvételizők tizenegy százaléka – összesen 612-en – tanári mesterszakra jelentkezett.

A Budapesti Corvinus Egyetem főépülete. 2011-ben a gazdasági képzések voltak a legnépszerűbbek
MTI - Beliczay László

A legnépszerűbb képzések sorrendje aligha lepte meg az egyetemek és főiskolák vezetőit. A legtöbb bölcsész-, társadalomtudományi és természettudományi szak ugyanis hat féléves, vagyis a végzősök júniusban kapják meg BA-diplomájukat, így a normál felvételi eljárásban is részt vehetnek, ha nem elégszenek meg ezzel a végzettséggel. Ezzel szemben az agrár, a gazdaságtudományi és a műszaki területen általában hét félévesek az alapszakok – így akik januárban veszik át BSc-diplomájukat, csak akkor folytathatják megszakítás nélkül tanulmányaikat, ha a keresztféléves eljárásban felvételiznek a mesterszakokra.

A tíz legnépszerűbb mesterszak keresztféléves ponthatára 2011-ben

Mesterképzés nevePonthatárPonthatárPonthatár
Vezetés és szervezésPannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 66 pontBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 65 pontDebreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar: 74 pont
VállalkozásfejlesztésBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 65 pontÁltalános Vállalkozási Főiskola: 60 pontDebreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar: 76 pont
TanárDebreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar: 62 pont (matematikatanár)Pannon Egyetem Filológiai és Társadalomtudományi Kar: 72 pont (angoltanár)Pannon Egyetem Filológiai és Társadalomtudományi Kar: 78 pont (magyartanár)
MarketingBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 70 pontBudapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar: 74 pontMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 69 pont
PénzügyBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 65 pontKaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 62 pontPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar: 82 pont
Nemzetközi gazdaság és gazdálkodásAndrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem: 68 pont (csak költségtérítéses indult)Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar: 61 pontDebreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar: 75 pont
GépészmérnökBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar: 70 pontMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar: 87 pontSzent István Egyetem Gépészmérnöki Kar: 54 pont
SzámvitelPannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 63 pontBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 67 pontDebreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar: 75 pont
VillamosmérnökBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar: 70 pontSzéchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar: 70 pont-
Logisztikai menedzsmentPannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 81 pontBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 65 pontMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 73 pont

A felsőoktatási intézmények közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tarolt 1037 jelentkezővel, a második és harmadik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem (849 jelentkező) és a Debreceni Egyetem (717 jelentkező) állt, de több mint ötszázan jelölték meg a Károly Róbert Főiskola, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Szent István Egyetem alap- és mesterképzéseit is.

Hogyan változnak a pontszámítás szabályai?

Már az idei keresztféléves felvételin is a 2012-től érvényes új szabályok szerint kell kiszámítani a jelentkezők többlet- és tanulmányi pontszámát. A legfontosabb változás, hogy a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy természettudományos tantárgy - fizika, biológia, kémia, földrajz vagy természettudomány - eredményeit is figyelembe kell venni a tanulmányi pontok számításakor. Eddig a végzős középiskolások dönthették el, hogy a négy kötelező mellett melyik tantárgy év végi jegyét adják hozzá felvételi pontszámukhoz.

A többletpontok rendszere is változik, az eddigi nyolcvan helyett száz pluszpontot lehet majd szerezni. Ez azt jelenti, hogy nem 400+80, hanem 400+100 lesz a maximális pontszám - igaz, 2011-ben egyetlen alap- vagy osztatlan szakhoz sem volt szükség ennyire.  Az emelt szintű érettségiért járó többletpontok mértéke 40-ről 50-re emelkedik. Mivel legfeljebb két emelt szintű érettségivel lehet többletpontot gyűjteni, ez azt jelenti, hogy kitűnő tanulmányi eredménnyel nyelvvizsga nélkül is meg lehet szerezni a maximális 500 pontot.

Emelkedik a minimum pontszám is, az idei keresztféléves felvételin és 2012-től alapképzésre, egységes és osztatlan képzésre már csak azokat vehetik fel az egyetemek és főiskolák, akiknek összpontszáma az emelt szintű érettségiért járó pontokkal együtt, de más jogcímen kapott többletpontok nélkül eléri a 240-et.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.